Megoldatlan rejtély a kriminalisztikában
A bűnügyi helyszínelők évtizedek óta küszködnek azzal, hogy lőfegyverekről vagy lőszerhüvelyekről visszanyerjék az ujjlenyomatokat. A fegyver elsülésekor keletkező hő, gáz és súrlódás szinte az összes biológiai nyomot megsemmisíti, így a bűnözők régóta abban bízhattak, hogy a kilőtt töltények nem kötik őket a tetthelyhez. Az új eljárás azonban olyan polimereket alkalmaz, amelyek környezetbarátok, nem igényelnek mérgező vegyszereket vagy drága műszereket, és mégis másodpercek alatt tisztán megjelenítik az ujjlenyomatot.
Az eljárás titka
A folyamat során a rézhüvelyt elektrokémiai cellába helyezik, amelyben egy kémiai oldat és alacsony feszültség hatására a polimerek kitöltik az ujjlenyomat finom árkait, így éles, kontrasztos kép jelenik meg szinte azonnal. A módszer „sablonképzőként” használja a hüvelyen visszamaradó, égett anyagot, így a polimerek a megfelelő helyekre rakódnak le.
Tartós és sokoldalú eredmények
A vizsgálatok szerint a módszer még akár 16 hónapig eltárolt, használt töltényhüvelyeken is működőképes – ezzel messze túlteljesít minden eddigi eljárást. Az új technika óriási áttörés lehet a bűnüldözésben, ahol mostanáig legfeljebb a fegyver és a hüvely egymáshoz rendelése volt lehetséges, de a lövést leadó személyt már nem lehetett megállapítani. Ez a megoldás lehetővé teheti, hogy a kilőtt töltényről az ujjlenyomatot is kinyerjék, azaz közvetlenül az elkövetőhöz kössék a bűnjelet. Ráadásul a kutatók szerint a rézhüvelyen tesztelt eljárás más fémfelületekre – például tűzesetekből származó fémekre – is alkalmazható lehet.
A gyakorlatban is bevethető
A használt eszköz, a potenciométer, akár mobiltelefon-méretű is lehet, így valódi, hordozható helyszínelési szettet kaphatnak a nyomozók. Bár az áttörés óriási, a széles körű alkalmazás előtt további tesztelés és validáció szükséges. Az eredményeket nemzetközi kriminalisztikai folyóiratban publikálták, és hatalmas előrelépést jelentenek az igazságszolgáltatásban világszerte.
