Hogyan takarékoskodnak a hüllők a vízzel?
Az élővilágban mindenki megszabadul a salakanyagoktól, de nem mindegy, hogyan. Az ember karbamid, húgysav és ammónia formájában oldja fel a felesleget, majd vizelettel üríti azt. A hüllők viszont a nitrogéntartalmú anyagok egy részét szilárd kristályokká, úgynevezett urátokká alakítják, amelyeket a kloákán keresztül ürítenek ki. Ez a módszer különösen előnyös szárazabb élőhelyeken – éppen ott, ahol a víz kincset ér.
Ami az embernek veszélyes, az a kígyóknak a túlélés kulcsa
Az embereknél a húgysavkristályok felhalmozódása lerakódik az ízületekben (köszvény) vagy a húgyutakban (vesekő), a kígyóknál viszont különleges védekezési mód alakult ki. Jennifer Swift kutatócsoportja több tucat hüllőfaj urátjait vizsgálta, köztük királypitonokat és madagaszkári fákónákat is. Nagy felbontású mikroszkóp alatt kiderült: az urátok 1–10 mikrométer átmérőjű, apró, texturált gömbökből épülnek fel, sőt a gömbök belseje még kisebb nanokristályokat is rejt. Így a húgysav gyakorlatilag ártalmatlan szilárd csomaggá alakítja az amúgy mérgező ammóniát.
Kígyóvizeletből ötletek a vesekő és a köszvény gyógyításához?
A kutatók szerint a hüllőknél működő urátképződés új inspiráció lehet a húgysav okozta emberi betegségek kezelésében. Bár további vizsgálatokra van szükség, lehet, hogy hamarosan a kígyók ürülékéből ellesett eljárások adnak majd ötletet a vesekő és a köszvény megelőzésére.
