
Orbánékon túl: kritikus infrastruktúrák célkeresztben
A támadások volumene drasztikusan nőtt. Júniusban egyetlen támadás során 4,8 milliárd csomag/másodperc volt a csúcs, ami új világrekordnak számít. Összességében több mint 6500 hipervolumetrikus, vagyis kiemelkedően nagy erejű DDoS-támadást blokkoltak – naponta átlagosan 71-et. Bár a támadások száma az előző negyedévhez képest csökkent, így is 44%-kal haladta meg a 2024 második negyedévében mért adatokat.
A legveszélyeztetettebb idén is a távközlés, a szolgáltatók és az internetszolgáltatók szektora volt, de a támadók minden kritikus iparágat nyomás alatt tartanak.
Feketelistán a világ
2025 első felében a Cloudflare 27,8 millió DDoS-támadást hárított el, ami már most 30%-kal több, mint amennyi 2024-ben összesen volt. Habár az előző negyedév kiemelkedően aktív volt, most a Layer 3/4 (IP-, hálózati szintű) támadások 81%-kal csökkentek, viszont a HTTP-alapú DDoS-ok tovább nőttek – éves összevetésben 129%-kal. A hipervolumetrikus támadások, amelyeknél a forgalom átlépte a napi 1 milliárd csomag vagy 1 terabit/másodperc értéket, 592%-kal szaporodtak, míg a naponta 1 millió HTTP-kérést meghaladó támadások száma több mint 20 millióra nőtt.
Kik támadnak és kit?
A cégek 71%-a nem tudta beazonosítani, hogy ki támadta meg őket. A fennmaradó válaszadók közül 63% versenytársakat gyanúsított, főleg szerencsejáték-, videojáték- vagy kriptocégeknél. 21% állami vagy államilag támogatott szereplőkre tippelt, 5%-ot tettek ki a véletlenül saját magukat támadók (self-DDoS), az zsarolók és az elégedetlen ügyfelek támadásai.
Zsaroló DDoS: Lövés, majd követelés
Az úgynevezett zsaroló DDoS-támadások (amikor a támadók pénzt kérnek a leállításért) száma 68%-kal ugrott meg, és 2024 azonos időszakához képest is 6%-kal több áldozat jelezte, hogy fenyegetést vagy zsaroló támadást kapott. Június különösen veszélyes volt: a megkérdezettek csaknem egyharmadát érte ilyen támadás.
Új slágerországok a DDoS-térképen
Idén Kína került az első helyre, őt Brazília és Németország követik. India, Dél-Korea, Törökország és Hongkong is a tíz legtöbbször támadott ország között szerepel. Oroszország és Azerbajdzsán óriásit ugrott előre, a lista élbolyába kerülve. Ezek a ranglisták egyébként a Cloudflare ügyfelek számlázási országát tükrözik, tehát nem feltétlenül jelentik, hogy az adott ország volt közvetlenül célkeresztben.
Ágazati forrópontok és forrásországok
A szolgáltatók, internetszolgáltatók és távközlési vállalatok a leggyakoribb célpontok 2025-ben, utánuk következnek az internetes cégek, IT-szolgáltatók, játékfejlesztők, szerencsejáték-oldalak, pénzügyi szolgáltatók és például a mezőgazdaság – ez utóbbi 38 helyet ugrott előre az előző évi listán.
A támadások legnagyobb forrásai Indonézia, Szingapúr, Hongkong, Argentína, Ukrajna és Oroszország voltak, de Ecuador, Vietnam, Hollandia és Thaiföld is a top tízben szerepel. Ezek a trendek főként azt mutatják, hol futnak a világ botnetjei vagy proxy rendszerei.
Botnetek: VM-hadsereg az IoT ellen
2025-ben a legtöbb HTTP DDoS-támadást virtuális gépekből – leginkább felhőszolgáltatók által hosztolt VM-ekből – álló botnetek indították, amelyek az IoT-alapú fertőzött eszközöktől vették át az uralmat. A Cloudflare egy új, ingyenes adatfolyamot kínál a szolgáltatóknak, hogy gyorsabban felkutathassák és leállíthassák saját hálózataikon az ilyen támadó IP-címeket.
A támadások arzenálja és újdonságai
A klasszikus támadási módszerek között a DNS flood, a SYN flood és az UDP flood voltak a leggyakoribbak. A DNS flood lekérdezés- vagy csomagáradattal, a SYN flood félbehagyott kapcsolatfelépítési kérelmekkel, az UDP flood pedig óriási mennyiségű véletlenszerű UDP-csomaggal árasztja el a célpontot. A védelem a modern, gyorsan adaptálódó, MI-alapú hálózatok feladata.
Az új és feltámadó fenyegetések közt szerepelt a Teeworlds (egy 2D-s többjátékos játék) protokollra épülő támadás (385%-os növekedés), a RIPv1 routing protokoll, az RDP (távoli asztal), a hírhedt DemonBot (fertőzött Linux-alapú IoT-eszközök) vagy a VxWorks valós idejű operációs rendszerrel rendelkező IoT-eszközök kihasználása.
Kicsi a bors, de DDoS
A támadások túlnyomó többsége kicsi és rövid lefolyású: 94% nem lépte túl az 500 Mbps-ot, 65% pedig az 50 000 request/sec-et sem. Egy modern szerver a legtöbbet könnyedén kivédi, de egy jól időzített támadás „kicsiben” is kiütheti a védtelen infrastruktúrát.
Az igazi pusztítást a hipervolumetrikus támadások jelentik: minden százezerből öt eléri az 1 Tbps-t, ami 1 150%-os negyedéves növekedésnek felel meg. A rekord: egy 7,3 Tbps-os DDoS-támadás, amely mindössze 45 másodpercig tartott, mégis világcsúcs!
Jobb védekezni, mint siránkozni
A Cloudflare szerint a leghatékonyabb megoldás a folyamatos, valós idejű, MI-alapú DDoS-védelem alkalmazása és a proaktív hozzáállás. Ingyenes, korlátlan DDoS-elleni védelmet kínálnak, és olyan fenyegetésmegosztó rendszert működtetnek, amely segíti a botnetek mielőbbi elfojtását. A 388 Tbps kapacitással, valamint a több mint 330 városban működő szerverhálózattal stabilan garantálják a felhasználók és az internet biztonságát minden szintű támadás esetén.