A repülőgép, amelyhez nem kell kifutópálya
A Shield AI eddig is harcban bizonyított önvezető drónokat – például a V-BAT-et – gyártott, de az új, nagyobb X-BAT sokkal messzebbre repül: akár 3200 km-t is meg tud tenni egy feltöltéssel. Legnagyobb előnyei közé tartozik, hogy elég egy sziget vagy akár egy hadihajó fedélzete a felszálláshoz, így sokkal rugalmasabb bevetést tesz lehetővé, és nagyságrendekkel egyszerűbbé válik a hadműveletek tervezése. Emellett nem elhanyagolható, hogy az X-BAT-et nem propellerek hajtják, hanem utóégetős sugárhajtómű adja neki az erőt, így képes nagyobb fegyverzetet, rakétákat és az elektronikai hadviseléshez szükséges berendezéseket is szállítani.
Az MI forradalma a légierőben
A következő években egyre több MI-vezérelt vadászgép jelenik meg a hadseregek arzenáljában, amelyeket akár emberek mellett, akár teljesen autonóm drónrajokként vetnek be. Az ukrajnai háború tapasztalatai alapján a világ hadseregei most gőzerővel fejlesztenek olyan olcsóbb és könnyebben bevethető MI-meghajtású drónokat, amelyeket egyetlen katona is képes felügyelni, sőt, akár egy egész rajt is irányíthat.
Nem meglepő, hogy a befektetők is beszálltak: tavaly a védelmi technológiai startupokba világszerte 11 160 milliárd forintnyi tőke áramlott, ami 33%-os emelkedés az előző évhez képest. Bár a Shield AI értéke már most is meghaladja az 1970 milliárd forintot, a cég célja, hogy tovább növelje részesedését ebben a rohamosan fejlődő szektorban.
X-BAT: kicsi, de erős kihívó
Az X-BAT nemcsak megjelenésében új: szárnyai szinte egybeolvadnak a törzzsel, nincsenek hagyományos vezérsíkjai, ami különösen nagy felhajtóerőt ad, miközben a mérete csak töredéke egy hagyományos vadászgépének – mindössze 7,9 méter hosszú, vagyis harmad akkora, mint például egy F-16-os. Ez a kis méret lehetővé teszi, hogy még hordozhatóbb és könnyebben bevethető legyen.
A Shield AI mellett a General Atomics, az Anduril és a Boeing is versenyben van az amerikai hadsereg dróntenderein. A légierő várhatóan 2026-ban dönt arról, hogy melyik dróntípust kezdi tömeggyártani – vagy esetleg több típust is választ.
Nem elhanyagolható az sem, hogy az X-BAT ára várhatóan 9,8 milliárd forint körül lesz, amivel tizedébe kerül egy ötödik generációs, hagyományos vadászgép árának, miközben hasonló – sőt bizonyos területeken nagyobb – bevethetőséget és hatékonyságot kínál.
Harc a megbízhatóságért és a biztonságért
A Shield AI az utóbbi években rendkívül dinamikusan növekedett, de a fejlődés nem volt zökkenőmentes. A cég mérnökei folyamatosan fejlesztik az MI-szoftvert és a V-BAT drónokat, amelyekből már több százat értékesítettek világszerte. Egy 2023-as baleset miatt, amelyben egy szolgálatban lévő katona megsérült, átmenetileg távozott a vezérigazgató, és a vállalat biztonsági fejlesztéseket vezetett be. Mára azonban a V-BAT-nek tökéletes balesetmentes rekordja van, ha a kiképzett eljárásokat betartják.
A drónok jelentős szerepet kaptak az ukrajnai és izraeli hadszíntereken is. Ugyanezt a típust használja az amerikai parti őrség is különféle felderítő vagy kábítószer-ellenes akciókban, évi mintegy 74 milliárd forintos szerződés mellett.
MI irányít, de az ember dönt
Bár a mesterséges intelligencia egyre fejlettebb, a Shield AI alapelvnek tartja, hogy a kulcsfontosságú, halálos támadásra vonatkozó döntésnél az embernek mindig ott kell lennie a folyamatban. Az MI – például a Hivemind rendszerük – képes a feladatkiosztás, a repülés és a taktikai műveletek önálló végrehajtására, de a célpont megsemmisítésének végső engedélyét továbbra is ember adja meg. Mindezt figyelembe véve az X-BAT és társai nem azért érdekesek, mert teljesen kiváltanák az embert, hanem azért, mert soha nem látott hatékonyságot, rugalmasságot és költségelőnyt jelentenek – úgy, hogy a végső kontroll a katonánál marad.
Lökéshullám a hadiiparban – és Amerikában készül
A Pentagon és a Szilícium-völgy egyaránt lázasan dolgozik a drón- és MI-megoldásokon: az amerikai védelmi költségvetés ezermilliárdokat különít el pilóta nélküli rendszerekre. A Shield AI már együttműködik olyan ipari óriásokkal is, mint a Pratt & Whitney vagy a GE, hogy az erőforrások és hajtóművek a lehető legjobban illeszkedjenek az amerikai beszállítói láncba – ezzel biztosítva az ország stratégiai függetlenségét Kínától.
Az első X-BAT prototípus már 2026 őszén felszállhat, éles tesztrepülések pedig 2028-tól várhatók. A vállalat több amerikai állammal is tárgyal a gyártóhelyszínről – a remények szerint ezzel több ezer új munkahely és ezermilliárdos gazdasági érték jön majd létre.
Mindezt figyelembe véve az X-BAT és társai végleg átírják a modern hadviselés szabályait: olcsóbb, gyorsabb bevethetőség, rugalmasabb stratégiák, MI-vezérelt képességek, miközben a döntés joga – egyelőre – az embernél marad.
