
A gyermektelenség növekvő trendje
Európában egyre többen döntenek úgy, hogy nem vállalnak gyermeket, ami a kutatókat a gyermektelenséggel kapcsolatos attitűdök vizsgálatára ösztönözte. A tanulmány két különböző attitűdtípust különböztet meg: az előíró attitűdöket, amelyek a gyermekvállalás elvárására összpontosítanak, és a tiltó attitűdöket, amelyek a gyermektelenség vélt negatív következményeit emelik ki.
A társadalmi tényezők hatása
Az elemzés kimutatta, hogy bizonyos társadalmi-demográfiai jellemzők különböző módon kapcsolódnak az önkéntes gyermektelenséggel szembeni attitűdökhöz. A magasabb gyermektelenségi aránnyal rendelkező országokban általában nagyobb a gyermektelenség elfogadottsága a tiltó attitűdök szempontjából, de az előíró attitűdöknél nem mutatkozott ilyen trend.
A nemek közötti nagyobb egyenlőséggel rendelkező országokban mindkét szempontból magasabb volt az elfogadottság – talán mert ezeken a helyeken a nőket gyakrabban tekintik a gazdasági stabilitás fontos szereplőinek, nem csupán anyáknak.
Az egyéni jellemzők szerepe
A nők, a magasabban képzettek és bizonyos esetekben a fiatalabbak nagyobb valószínűséggel fogadják el az önkéntes gyermektelenséget – feltehetően azért, mert jobban tudatában vannak a gyermekvállalás fizikai, érzelmi, pszichológiai és karrierre gyakorolt hatásainak.
Érdekes módon az országok vallásossága egyik attitűdkategóriával sem mutatott összefüggést, bár egyéni szinten a vallásosabb emberek kevésbé elfogadók a gyermektelenséggel szemben mindkét dimenzióban.
A kutatás szerint az előíró és tiltó attitűdök megkülönböztetése pontosabban képes megragadni az emberek nézőpontjait, ami segíthet az ilyen attitűdök időbeli változásának további kutatásában, Európában és máshol is.