Az olvadó jég kaput nyit a kincsekhez
Az utóbbi években a klímaváltozás következtében jelentős jégveszteségek alakították át Grönland tájképét: a jégtakaró egyre inkább lápoknak, cserjéseknek és kopár sziklás területeknek adja át helyét. Ez azt jelenti, hogy a bányavállalatok számára sok stratégiai nyersanyag mára könnyebben hozzáférhetővé vált. Tony Sage, a Critical Metals vezérigazgatója szerint az utóbbi hónapokban látványosan nőtt az érdeklődés Grönland iránt, főként amióta az USA ismét hangsúlyozza az északi területek jelentőségét. Sage kiemeli: már 2018–2019 körül is nagy port kavart Donald Trump kijelentése a grönlandi ritkaföldfémek stratégiai értékéről.
Befektetési kedv és új lehetőségek
A Critical Metals mellett az Amaroq nevű cég is Grönlandon terjeszkedik: első ritkaföldfém-lelőhelyük bejelentését követően alig egy héttel már a nyugat-grönlandi központjukban kereskedelmi mennyiségű germániumot és galliumot is találtak. Ez a felfedezés különösen jelentős lehet, mivel ezek a fémek alapvető fontosságúak az elektromos járművek, a félvezetők, sőt, a katonai ipar számára is. Eldur Olafsson, az Amaroq vezetője szerint a germánium és a gallium még fontosabb fejlemény, mint maguk a ritkaföldfémek, hiszen ezek nélkül súlyos ellátási problémák léphetnek fel.
Az USA és az Európai Unió jelenleg nagymértékben kiszolgáltatott Kínának, amely 2023-ban exportkorlátozást vezetett be ezekre a fémekre, és további szigorításokkal válaszolt az amerikai chipipart sújtó szankciókra. Bár a kínai gallium- és germániumkivitel továbbra is korlátozott, a helyzet némileg enyhült.
Gazdasági haszon és bányászati kihívások
Az Amaroq jelenleg arany-, cink-, ólom-, ezüst-, germánium- és galliumkitermeléssel is foglalkozik, miközben próbálja kihasználni a ritkaföldfémek exportlehetőségeit is. Olafsson hangsúlyozza, hogy a ritkaföldfém-piac még mindig viszonylag kicsi, ezért elengedhetetlen, hogy a cég portfóliójából más fémek révén stabil készpénzáramot biztosítson.
Feltételezhető, hogy az arktiszi erőforrásokért folyó verseny egyfajta új aranylázhoz hasonlít, de a valóság ennél jóval összetettebb. Marc Lanteigne, a Norvég Sarki Egyetem docense rámutat, hogy az infrastrukturális kihívások miatt még ideális körülmények között is 15–20 év szükséges ahhoz, hogy egy bányaprojekt valódi profitot termeljen Grönlandon.
Svédország is beszáll a versenybe
Grönland mellett Svédország északi vidékein is egyre élénkebb az ásványvagyonért folyó harc. Az állami tulajdonú LKAB vállalat jelenleg Európa egyik legnagyobb ismert ritkaföldfém-lelőhelyének, a Per Geijer-telepnek a kitermelését készíti elő. Ez a lelőhely a kirunai vasércbánya közvetlen közelében található.
Niklas Johansson, az LKAB kommunikációs igazgatója elmondta: a vállalat már rendelkezik az anyagok felszínre hozásához szükséges infrastruktúrával, azonban az, hogy ez valóban gazdaságos befektetés lesz-e, egyáltalán nem garantált. Ezzel szemben azoknak a cégeknek, amelyek nem rendelkeznek ilyen adottságokkal, még nagyobb nehézségekkel kell szembenézniük.
Az északi verseny tétje
Az Északi-sarkvidék és környékének ásványkincsei iránti növekvő kereslet egyre élesebb versenyt szül a nagyhatalmak között. A technológiai fejlesztések, a klímaváltozás okozta jégolvadás és a geopolitikai feszültségek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a világ egyik legmostohább éghajlatú és legelszigeteltebb térsége hirtelen stratégiai fontosságúvá váljon. Az pedig, hogy ki tud végül gazdaságosan és fenntartható módon hozzáférni ezekhez a nyersanyagokhoz, alapjaiban határozhatja meg a következő évtizedek globális erőviszonyait.
