Hogyan érzékel a légycsapó?
A kutatócsoport fluoreszcens Ca2+ jelzőfehérjét juttatott a növényekbe, majd kétfotonos mikroszkópiával és elektromos felvételekkel tanulmányozta az élő növények válaszait. Finom érintéskor csak kis helyi Ca2+ emelkedést és gyenge elektromos potenciált mértek, amelyek nem terjedtek tovább. Erősebb hajlítás azonban átlép egy küszöböt: ilyenkor nagy elektromos csúcs és Ca2+ hullám indul el, amely végigfut a levélen, és bezárja a csapdát – a folyamat nagyon hasonlít az állatok idegrendszeréhez.
Mi történik, ha nincs DmMSL10?
A DmMSL10 gént kiütötték a növényből: az ilyen módosított légycsapóknál még intenzív érintésre sem keletkezett elegendő elektromos jel, a Ca2+ emelkedés helyi maradt, és a csapda sokkal ritkábban zárult be. Az ioncsatorna tehát erősítőként működik: a parányi érintést is felerősíti, míg nélküle a növény érzékenysége jelentősen csökken.
Tesztek valódi rovarokkal
Egy miniatűr ökoszisztémában szabadon járkáló hangyákkal is elvégeztek kísérletet. A „normál” növényeknél a hangyák érintésére Ca2+ hullám indult, és a csapda bezárult; a DmMSL10 nélküli példányoknál azonban mindez jóval ritkábban történt meg. Az eredmények alapján a DmMSL10 nemcsak a légycsapó szuperérzékeny szőröcskéinek kulcsa, hanem más növények tapintási érzékelésében is szerepet játszhat.
