Az ENSZ is rákapott az ingyenes szoftverekre

Nyolc alapelv és támogatók

Az ENSZ kezdeményezése máris jelentős támogatókra talált: többek között a GNOME Foundation, a Linux Foundation és az Eclipse Foundation is csatlakozott. Összesen tizenhat csoport vállalta, hogy támogatja a nyílt forráskód elveit, amivel az ENSZ próbál szakítani a zárt, drága nagyvállalati rendszerekkel. A Nyílt forráskódú alapelvek (Open Source Principles) nyolc alappillére:

– Nyílt alapértelmezett módszerként: minden projektet eleve nyílt forráskódúnak kell tekinteni;
– Visszaadni a közösségnek: aktívan támogatni és erősíteni kell a nyílt forráskódú fejlesztéseket;
– Beépített biztonság: minden szoftver alapból biztonságosan készül;
– Befogadó közösségek: sokszínű, nyitott részvételi kultúrát kell kialakítani;
– Újrafelhasználhatóság: a projekteknek más rendszerekkel is együtt kell működniük;
– Részletes dokumentáció: hogy mind a felhasználók, mind a fejlesztők könnyen boldoguljanak;
– RISE (elismerés, ösztönzés, támogatás, felhatalmazás): minél többen kapcsolódjanak be aktívan;
– Fenntarthatóság és növekedés: a megoldásokat rugalmasan tovább kell fejleszteni az ENSZ igényei szerint.

Alternatívák a nagy tech cégek helyett

A legizgalmasabb talán az, hogy az ENSZ nem csak elméletben támogatja ezeket az elveket: már az ajánlásokat is egy nyílt forráskódú, titkosított online kollaborációs irodai csomaggal, a CryptPaddal (CryptPad) gyűjtik be. Ez nem naplóz IP-címeket, végponttól végpontig titkosít, nincsen tele követőkódokkal, és a Google Űrlapokhoz (Google Forms) vagy más mamutvállalati megoldásokhoz képest sokkal nagyobb adatbiztonságot kínál. Bár a CryptPadnál a kulcskezelésnek vannak technikai buktatói – például az URL-ben szerepelhet privát kulcs, ami emiatt bekerülhet a böngésző előzményeibe, vagy vállalati proxyban is tárolódhat –, így is pozitív, hogy végre létezik ilyen nyilvános alternatíva.

Óriási szervezet, lassú haladás

A nyílt forráskód bevezetése egy olyan bürokratikus óriásnál, mint az ENSZ, lassú folyamat lehet, hiszen gyakori a források átcsoportosítása, és nem ritka, hogy a fejlesztések helyett a költségek jelentős részét adminisztratív díjak viszik el. Sokan úgy gondolják, hogy a kormányoknak vagy akár közvetlen támogatóknak – például Bill Gatesnek vagy más milliárdosoknak – kellene beállniuk a szabad és nyílt forráskódú szoftverek (F/OSS – free and open source software) mögé, mert ezek nélkül a legtöbb modern cég már működni sem tudna. Az ENSZ törekvése így is mérföldkő, főleg, ha sikerül elmozdulniuk a jogokat eladó, adatot gyűjtő Big Tech cégektől a valóban nyílt, átlátható technológiák felé.

Mindent összevetve

Ritka, hogy egy világméretű szervezet ennyire tudatosan választ nem saját tulajdonú (nem proprietary), nem Google-féle munkaeszközt. A CryptPad ugyan nem tökéletes (főként a kulcskezelési megoldásai miatt), de végre nem telepít reklám-követőkódokat, és valós titkosítást alkalmaz. Talán egyszer eljön az idő, amikor a kormányok nemcsak beszélnek a szabad szoftverekről, hanem ténylegesen, rendszerszinten is alkalmazzák azokat.

2025, adminboss, news.slashdot.org alapján