Az emelkedő hőség nemi katasztrófát hozhat a hüllőkre

Az emelkedő hőség nemi katasztrófát hozhat a hüllőkre
Csillagos ég alatt, ragyogó szigetek, magányos teknősök: sok hüllő sorsa látszólag változatlan. Holott a klímaváltozás eddig sosem látott veszélyt jelent ezekre a különös élőlényekre. A legtöbb teknős, krokodil, néhány gyík és Új-Zéland különleges őslénye, a tuatara nemét nem a gének határozzák meg, hanem az, hány fokon fejlődnek a tojásaik. Világszerte egyre több nemzedék torzul el egyetlen nem irányába – így az ember okozta melegedés egyre inkább katasztrófával fenyegeti a hüllőket.

Amikor a meleg dönt: nőstény vagy hím?

A zöld tengeri teknősök számára a peték fejlődési hőmérséklete döntő: 29 Celsius-fokon nagyjából fele-fele arányban kelnek ki nőstények és hímek. Ráadásul amint a hőmérséklet emelkedik, szinte kizárólag nőstények születnek. Cipruson, az Alagadi Beach teknősfészkeiben a 33–34 fokos homokban szinte csak nőstények kelnek ki. Holott sok hüllő élte már túl a Föld klímaváltozásait, ezek a mostani veszélyek – például az élőhelyek elvesztése és a globális felmelegedés – együttesen mégis ismeretlen kihívást jelentenek.

Rejtélyek mindenütt: miért ilyen a hüllők nemmeghatározása?

Elképzelhető, hogy azért alakult ki a hőmérséklet-alapú nemmeghatározás, mert valamelyik nem jobban bírja a meleget, de ennek részletei továbbra is homályban maradnak. Az amerikai aligátoroknál például, ha 32 Celsius-fok alatt fejlődnek a tojásaik, vegyesen születnek hímek és nőstények – de pár fokos eltérés már felborítja az arányt. Furcsa viszont, hogy a tojások ugyanazon feltételek mellett is eltérő neműekké fejlődhetnek, ezért a kutatók hormonális különbségeket keresnek a háttérben.

Ráadásul még a szakembereknek sem könnyű eldönteni, egy frissen kelt teknős vagy aligátor milyen nemű – egyes fajoknál hónapokig nincs látható különbség. Gyíkok esetén is bonyolultabb a helyzet: van, hogy a gének döntenek, máshol a hőmérséklet győzedelmeskedik. És persze van olyan is, mint Ausztráliában a közönséges szakállasagáma (central bearded dragon), amelynél a meleg szinte átírja a kromoszómák utasításait, és a genetikailag hím ivadékból mégis nőstény lesz.

A hüllők alkalmazkodási próbálkozásai

Több millió év alatt a hüllők már átvészelték a Föld komoly klímaingadozásait, akár úgy is, hogy a megfelelő éghajlat felé vándoroltak – például a krokodilok korábban még Alaszkában is éltek. Ma azonban az emberek által uralt világban már aligha lehet teknős- vagy aligátorvándorlásra számítani. Elképzelhető, hogy a hüllők viselkedésükkel próbálnak alkalmazkodni: előbb raknak tojást, árnyékba vagy mélyebbre ásnak fészket. A kérdés az, hogy mennyire képesek érzékelni a változást, és mennyire tudnak eltérni megszokott viselkedésüktől.

Az Alagadi Beach-en a teknősöket védő csapat szinte éjszakai életet él: szimatolják a frissen ásott homok szagát, tapogatják, figyelik a hangokat, adatokat gyűjtenek a fészkelő anyákról. A kutatóknak feltűnt, hogy az 1990-es évek óta a zöld tengeri teknősök évről évre közel egy nappal korábban rakják le az első fészekaljukat. A tapasztaltabb nőstények vezetik ezt a trendet, amivel a tojások valamivel hűvösebb időben fejlődhetnek. Ez a tendencia az álcserepesteknősöknél (loggerhead sea turtle) is kimutatható.


Miért nem születnek hímek?

Hiába érkeznek korábban a nőstények, a meleg, sötét homok miatt Ciprus nagy részén szinte csak nőstények kelnek ki. Ráadásul a teknősök természetes módon is nőstény-túlsúllyal szaporodnak: egy hím akár minden évben párzik, míg egy nőstény csak 2–4 évente rak tojást. A rövid távú nősténybőség akár segítheti is a populációt. De ha túl forró lesz a homok, a fészekaljak akár teljesen el is pusztulhatnak, a születő nőstények pedig társak nélkül maradhatnak.

Az édesvízi teknősöknél is kimutatható az alkalmazkodás: például Illinoisban a vörösfülű ékszerteknősök már több mint három héttel korábban kezdenek fészkelni, mint a kilencvenes években. Egy kísérlet azt mutatta, hogy különféle éghajlatról származó nőstények, ha közös környezetbe kerülnek, hasonló helyre rakják a fészkeiket – vagyis gyors alkalmazkodásra is képesek. Holott, ha nincs megfelelő élőhely, hiába a rugalmasság.

Veszélyben a különlegesek: a tuatara esete

A tuatara Új-Zéland egyedülálló, közepes méretű hüllője, amit gyakran bábfigurához hasonlítanak. Ráadásul evolúciós szempontból ritka kincs: a legközelebbi élő rokonai a gyíkok, de valójában egy még régebbi ágon (kb. 250 millió éve) váltak el egymástól. Az emberek érkezése sok helyről kiszorította a tuatarákat, jelenleg csak mintegy 32 kis szigeten maradtak fenn. Itt viszont a klímaváltozás és a nemi arány átalakulása halmozottan fenyegeti őket. Míg melegebb időben a krokodilféléknél és a tuataránál több hím születik, Új-Zéland egyes szigetein már most túlzottan eltolódott az arány. A hímdominancia és a szűkös élőhely miatt a helyi populációk könnyen egy kihalási spirálba zuhannak.

A tuatarák ráadásul ragaszkodnak ugyanahhoz a fészkelőhelyhez, de a költés időzítését hajlandók előrébb hozni, ha a tavasz melegebb. Csakhogy a nekik szükséges viselkedésváltozás mértéke még nem elég nagy az egyensúly megőrzéséhez. Elképzelhető, hogy mire a nemi arány válságos szintet ér, addigra egyéb környezeti csapások – például aszályok, áradások, tengerszint-emelkedés – is összecsapnak felettük. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ökoszisztéma fontos tagját veszítjük el, sőt egy egész állatcsoport 250 millió éves evolúciós története is eltűnne. A tuatara ráadásul a maori kultúrában is jelentős szimbólum: ősi tudás vagy közelgő baj jelképének számít.

Van még remény?

Noha a helyzet riasztó, a kutatók szerint egyáltalán nem reménytelen. Kisebb beavatkozásokkal – például árnyékos fészkelőhelyek létesítésével, bokrok telepítésével – segíthetünk a hüllők nemi egyensúlyán. Viszont, ha a klímaváltozás üteme tovább gyorsul, elképzelhető, hogy egyes fajok, köztük a Föld legrégebbi élőlényei, végleg eltűnnek. Az örök körforgásban azonban a hüllők újra és újra megpróbálkoznak: a tuatara nőstények napfénytől fűtött réteken még mindig ásnak, tojást raknak, őrzik a fészküket… és remélnek, hogy lesz, aki utánuk marad.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

Legfrissebb posztok

MA 20:34

A Fortinet újabb botránya: súlyos veszélyben az adminfiókok

🔒 Kiberbűnözők kritikus hibákat használnak ki több Fortinet-termékben, hogy illetéktelenül hozzáférjenek adminisztrátori fiókokhoz, és ellopják a rendszer konfigurációs fájljait...

MA 20:17

A Lovable, Európa MI-sztárja, ismét rekordot döntött

A stockholmi székhelyű Lovable, Európa vezető vibe coding startupja a legújabb finanszírozási körében 2 400 milliárd forintos (6,6 milliárd dolláros) értékelést kapott...

MA 20:02

Az arcpirító titok, amit a római üvegpoharak rejtenek

Lényeges szempont, hogy néha elég a legalapvetőbb dolgokra más szögből ránézni, és máris évszázados titkok derülnek ki...

MA 19:32

A mesterséges intelligencia mentheti meg a Firefoxot?

Anthony Enzor-DeMeo lett a Mozilla új vezérigazgatója, aki az elmúlt évben már a Firefox böngésző fejlesztését irányította...

MA 19:02

A bukott ukrán csalóközpont: vége a többmilliárdos lehúzásnak

🔒 Európai bűnüldöző szervek egy Ukrajnában működő csalóhálózatot számoltak fel, amely call centerekből irányított műveletekkel több mint 10 millió eurót (kb...

MA 18:52

Az új Soocas NEOS II: tényleg mindent visz ez a fogkefe?

A fogápolási eszközök piacán ritkán jelenik meg valóban újdonság, de a Soocas NEOS II valóban figyelemre méltó...

MA 18:34

A kiégés ellenszere: filozófia az üresség korában

🧠 Sokan érzik úgy, hogy nem kiégtek, hanem egyszerűen üresek belül – dolgoznak, teljesítik a határidőket, mosolyognak a megbeszéléseken, mégis súlytalannak és céltalannak tűnik a munkájuk...

MA 18:17

Az ínybetegség elleni küzdelem forradalmi, kíméletes megoldása

😊 A tudósok forradalmi megközelítést találtak az ínybetegségek megelőzésére: nem az összes baktérium elpusztítására törekednek, hanem a köztük zajló kommunikáció megzavarására összpontosítanak...

MA 17:33

A szuperqubit áttörése alapjaiban írhatja át a számítástechnikát

A Princeton Egyetem kutatóinak sikerült egy minden eddiginél ellenállóbb kvantumbitet (qubitet) létrehozniuk, amely akár 1,68 ezredmásodpercig is képes megőrizni az információt – ez 15-szörös ugrás a jelenlegi kereskedelmi modellekhez képest, amelyeket például a Google és az IBM használnak...

MA 17:20

Az önvezető taxik háborúja: sci-fiből valóság, kőkemény verseny

🚗 Kezdetben az önvezető taxik még csak álomnak tűntek, egy évtizeddel ezelőtt is legfeljebb sci-fikben találkozhattunk velük...

MA 17:02

A svéd 5000 éves kutyalelet és a tőr hátborzongató rejtélye

Egy svéd mocsárból került elő egy szinte teljes kutyacsontváz, mellette egy csontból faragott tőr is hevert – a maradványok öt évezredesek, és a régészek szerint a lelet egy titokzatos kőkori szertartásra utalhat...

MA 16:49

Az Alpok gleccserei nyolc éven belül végveszélyben

Egy friss kutatás szerint az Alpokban található gleccserek pusztulása nyolc éven belül drámai ütemet ér el...

MA 16:33

Az Exchange Online száműzi az elavult mobilokat

A Microsoft 2026. március 1-jétől letiltja azokat a mobileszközöket, amelyek régebbi levelezőszoftverekkel próbálnak csatlakozni az Exchange Online-hoz...

MA 16:17

Az RC4-nek vége: a Microsoft lekapcsolja a veszélyes titkosítást

Több mint 26 évnyi problémás működés után a Microsoft végre megszabadul attól a Windowsban használt titkosítási algoritmustól, amely számos komoly kiberbiztonsági rést hagyott szerte a világban...

MA 16:01

Az MI feltárja a DNS-be kódolt betegségek titkait

A Mount Sinai orvosi kar legújabb fejlesztése egy olyan MI-rendszer, amely nemcsak veszélyes genetikai mutációkat ismer fel, hanem azt is képes előre jelezni, milyen betegségek kialakulására van a legnagyobb esély...

MA 15:35

Az újrahasznosítás rémálma: berobban a rugalmas anyagok forradalma

♻ A rugalmas ruhák, mint a leggings vagy a sportruházat, szinte lehetetlen újrahasznosítani—ezért a legtöbbjük szeméttelepen végzi, még akkor is, ha elvisszük a szelektív gyűjtőbe...

MA 15:18

Az élet szikrája: RNS születhetett magától az ősi Földön

⚡ Évmilliárdokkal ezelőtt, nem sokkal a Föld kialakulása után, már jelen lehettek azok az anyagok, amelyekből az élet kialakult...

MA 15:02

A biztosítatlan gyerekek nagyobb eséllyel halnak meg rákban

Több mint négymillió, 19 év alatti amerikai gyermek maradt egészségbiztosítás nélkül 2024-ben...

MA 14:48

Az amerikai szabályozás enyhül, a PayPal bankká lépne elő

A PayPal bejelentette, hogy saját bank alapítására készül az Egyesült Államokban, miután Utah államban benyújtotta ipari hitelintézeti engedélykérelmét...