A múlt tanulságai: hogyan éltek túl eleink?
Az archeológia hidat képez a természeti és kulturális rendszerek vizsgálatában. Míg a jelenlegi földi rendszermodellek kevéssé foglalkoznak az emberi kultúrák szerepével, a kutatók szerint szükség lenne komplexebb modellekre, amelyek a társadalmi reakciókat is figyelembe veszik. Az éghajlatváltozás okozta tájváltozások hatásait több területen is érezzük: népességmozgás, társadalmi hálózatok átalakulása, teljes kulturális megújulás követheti ezeket.
Új módszer: régmúlt társadalmak nyomában
A kutatócsoport munkafolyamatot dolgozott ki a modellezők számára, hogy integrálják az emberi rendszereket a földi folyamatokat elemző modellekbe. Klímatudományból és evolúciós antropológiából merítenek, fajeloszlást (élőhely-alkalmasságot) és kulturális evolúciós elméleteket alkalmaznak. Ez lehetővé teszi a korábbi klímaváltozások és az emberi szerveződések kapcsolatának feltárását: hogyan alakultak át a társadalmak, amikor a környezet radikálisan megváltozott.
Rugalmasság és túlélés: régi trükkök, új veszélyek
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás a múltban gyakran sikeres volt: az emberek új haszonforrásokat kerestek, más növényeket kezdtek termeszteni, vagy átszervezték közösségeiket. Az archeológiai, történeti és néprajzi adatokból részletesebb, valósághűbb képet lehet rajzolni ezekről a változásokról. A kutatók célja, hogy ezzel a módszerrel azonosítsák azokat a fordulópontokat a klímatörténetben, amikor az embereknek teljesen át kellett szervezniük a társadalmukat a túlélés érdekében – és hogy ezek a stratégiák ma is segíthetnek megküzdeni a globális felmelegedéssel (global warming).
