A lyuk meghatározása: Topológia a mindennapokban
Matematikusok egészen sajátosan gondolkodnak a lyukakról. Egy topológus számára például a lyuk olyan, mint a fánkban: átmegy az egész testen, és a másik oldalon ismét kilép. Ugyanilyen lyuk a szívószál, a cső vagy a tenger alatti alagút (mint a Csalagút az Egyesült Királyság és Franciaország között), amelyek mindkét végükön nyitottak, és amint a két vég találkozik, az egész struktúra egyetlen átmenő lyukként értelmezhető.
A hétköznapi beszédben persze máshogy gondolkodunk erről: néha két, vagy akár milliónyi lyukat is „megszámolunk”. Az objektív válaszhoz érdemes a matematika egyik ágához, a topológiához fordulni, ahol nem az alak, hanem az összefüggések számítanak. Egy topológus szerint például egy golflabda, egy baseball és egy frizbi (frisbee) mind egy kategóriába tartozik, hiszen ha gyurmából lennének, átgyúrhatók lennének egymás formájára anélkül, hogy új lyukat hoznánk létre. Ezzel szemben a fánk, a bagel vagy a kosárgyűrű teljesen más: rajtuk valódi lyuk fut keresztül.
Az is segíthet, ha elképzeljük, hogy a szívószálat kicsit összenyomjuk, amíg gyűrű alakú nem lesz. Matematikus nyelven a szívószál „homeomorf” a fánkkal, vagyis topológiai értelemben ekvivalens lyukakat tartalmaznak.
Mennyi lyuk van az emberi testben?
A fenti meghatározással felvértezve máris nekifoghatunk a kérdésnek. Elsőként soroljuk fel a legismertebb testnyílásokat: száj, húgycső, végbélnyílás, orrnyílások, hallójáratok. Nők esetében még a mellbimbók tejcsatornái, illetve a hüvely.
Kevésbé ismert, de mindenkiben megtalálható négy kis nyílás a szemhéjunk belső sarkában: ezek a könnypontok, amelyek a könnycsatornákba vezetnek, és a könnyeket az orrüreg felé irányítják. Ezen kívül milliónyi mikroszkopikus pórus található a bőrünkön, amelyeken keresztül az izzadság vagy a faggyú távozhat.
De vajon mind lyuknak számítanak ezek? A topológia szempontjából érdemes úgy tekinteni: átfűzhető-e rajtuk egy hajszálnál is vékonyabb, 60 mikronos zsinór úgy, hogy be tudjon menni, majd ki is tudjon jönni máshol. A pórusokon keresztül például csak bemenni lehet, de a sejtek megakadályozzák az átjutást, így ezek vakjáratok, nem valódi átmenő lyukak.
Ezért kizárhatjuk a pórusokat, a tejcsatornákat és a húgycsövet is, hiszen egyik sem járható végig – ugyanígy a hallójáratokat is kizárhatjuk, hisz azokat a dobhártya elzárja.
Az emberi test klasszikus lyukai
A nagy, átmenő lyukaink listája így már sokkal rövidebb. Marad a száj, a végbélnyílás, az orrlyukak és a négy könnypont (szemenként kettő). Elvileg ez nyolc nyílásnak felel meg. Ugyanakkor a testünk e különböző nyílásai belül összekapcsolódnak: például a száj és az orrnyílások is a garatba vezetnek, a könnypontok pedig az orrüregbe nyílnak.
Egy klasszikus példával élve: egy alsónadrág három nyílással rendelkezik (derékrész és két szár), de valójában csak két lyuknak számít, hiszen a két lábnyílás ugyanarra az üreges térrészre kapcsolódik. Ezért matematikai értelemben az ember hét átmenő lyukkal rendelkezik (nyolc nyílás, de csak hét lyuk, mert egy belső kapcsolódás történik).
Nők és a plusz egy – a női reproduktív rendszer
Ez viszont nem a teljes történet. Nők esetében a hüvely folytatódik a méhbe, majd két petevezetőbe, amelyek a hasüregbe, a petefészkek közelében nyílnak. A kis tölcsérszerű szakaszok ténylegesen átjárást engednek – bizonyított, hogy a spermiumok képesek átjutni egyik petevezetőből a másikba. Tehát egy mikrozsinór képes volna áthaladni a teljes női szaporítórendszeren – így a nők esetében további egy átmenő lyukról beszélhetünk.
Összegzés: Tényleg hány lyukunk van?
Összességében elmondható, hogy a topológia szabályai szerint az emberi testben hét (férfiak esetén) vagy nyolc (nők esetén) valódi lyuk található. A válasz nemcsak attól függ, hány nyílásunk van, hanem attól is, miként kapcsolódnak ezek egymáshoz, illetve átjárhatók-e teljes hosszban. Az emberi test ebből a szempontból inkább egy jól összerakott nyolckarú polip-ruhára hasonlít, mint egy ementáli sajtra.
