Zsírsavból származó molekulák: a test természetes gyulladáscsökkentői
A gyulladás alapvető védekező mechanizmus a fertőzésekkel és sérülésekkel szemben. Ha azonban túlzottan elhúzódik, súlyos gondokat okozhat: hosszú távú szövetkárosodáshoz vezethet, és hozzájárulhat a betegségek súlyosbodásához. A University College London kutatói elsőként írták le, miként kapcsol át a szervezet a védekező üzemmódból a gyógyulás szakaszába.
A most publikált vizsgálatból kiderült, hogy bizonyos zsíralapú molekulák, úgynevezett epoxi-oxilipinek, kulcsfontosságú szabályozói az immunrendszer működésének. Ezek a molekulák akadályozzák meg, hogy egy speciális immunsejtcsoport – az úgynevezett köztes monociták – felszaporodjanak, amelyek egyébként fenntartanák a krónikus gyulladást és a hosszú távú károsodást.
Kísérlet: mesterséges gyulladás és célzott kezelés
A kutatás során egészséges önkéntesek alkarjába inaktivált E. coli baktériumot fecskendeztek, ami helyi fájdalmat, kipirosodást, meleget és duzzanatot idézett elő. A résztvevők két csoportba kerültek: az egyiknél megelőző, a másiknál tüneteket követő kezelést alkalmaztak.
A kipróbált gyógyszer, a GSK2256294, az epoxi-oxilipineket lebontó sEH-enzimet blokkolta. A kezeletlen csoporthoz képest azoknál, akik a gyógyszert kapták, hamarabb múlt el a fájdalom, és alacsonyabban maradt a krónikus gyulladásért felelős köztes monociták szintje – mind a vérben, mind a szövetekben.
Érdekes módon a gyógyszer nem csökkentette a látható tüneteket, például a kipirosodást vagy a duzzanatot, viszont belül felgyorsította a gyulladásos válasz helyreállítását szolgáló folyamatokat. Ezt további laborvizsgálatokkal is sikerült igazolni: az epoxi-oxilipinek egy p38 MAPK nevű jelátviteli útvonalat gátolnak, amely a monociták gyulladást fenntartó átalakulásáért felelős.
Új lehetőségek a krónikus betegségek kezelésében
Ez alatt azt kell érteni, hogy az immunrendszer önszabályozó képessége természetes módon képes leállítani a gyulladást anélkül, hogy teljesen elnyomná a védekezőképességet. Az epoxi-oxilipinek útvonalának erősítésével új, biztonságosabb terápiák fejleszthetők ki, amelyek visszaállítják az immunegyensúlyt.
Ennek alapján megállapítható, hogy a sEH-gátlók alkalmazása ígéretes lehet reumatoid artritisz és szív- és érrendszeri betegségek kezelésében. A jövőbeli klinikai vizsgálatok azt célozhatják, képesek-e ezek a szerek késleltetni vagy megelőzni az ízületi károsodást. Az eredmények a régóta keresett, hatékonyabb fájdalomcsillapítás és a gyulladásos betegségek új kezelési irányát jelenthetik.
A tanulmányt mintegy 1,2 milliárd forinttal támogatta az Arthritis UK. Az együttműködésben londoni, oxfordi és amerikai kutatóintézetek vettek részt.
