Az emberi evolúció bonyolult, nem családfa, inkább összekuszált folyamat

Az emberi evolúció bonyolult, nem családfa, inkább összekuszált folyamat
Képzeljük el az emberi evolúció történetét ne egy egyszerű családfaként, hanem inkább egy hullámzó, sok ágra szakadó és újraegyesülő folyamként. Bár ma már csak mi, Homo sapiens vagyunk jelen, alig 40 000 éve még négy másik emberfaj is járt a Földön, és évezredekkel korábban is sokféle, két lábon járó főemlős élt egyszerre, gyakran egymás mellett.

Állandó keveredés, titkos rokonok

Fontos megjegyezni, hogy ott, ahol emberszabásúak egy időben éltek, érdemes feltételezni, hogy génjeik is keveredtek – tehát különböző emberfajok között gyakori volt a párválasztás és a közös utódok születése. A családfa így valójában egy összefonódó, bonyolult hálóvá vált, ahol akár ma is ismeretlen rokonok rejtőzhetnek.

Az utóbbi években előtérbe kerültek azok a DNS-kutatások, amelyek feltárják, hogy más emberfajok génjei is hozzájárultak a mindmáig meglévő sokszínűségünkhöz. Már az első neandervölgyi genom feltérképezése óta tudható, hogy H. sapiens és neandervölgyi emberek keveredtek egymással – ebből az áttörésből született a gyenyiszovai ember (Denisovai ember) (Denisovans) felfedezése is, akikkel mind a neandervölgyiek, mind elődeink kapcsolatban álltak.

Nyereség a keveredésből

A keveredés, vagyis szakszóval a hibridizáció jelentős előnyökhöz juttatta őseinket. Például a tibetiek magassági alkalmazkodását segítő gén valószínűleg a gyenyiszovai embertől származik. A neandervölgyi eredetű bőrpigmentációs gének lehetővé tették, hogy egyes populációk jobban alkalmazkodjanak a gyengébb napsugárzáshoz, miközben megőrzik a bőr védelmét az UV-sugárzással szemben.

A legérdekesebb, hogy a neandervölgyi gének egyes, Afrikából Európába érkező őseinknek gyors védelmet nyújtottak az ismeretlen betegségekkel szemben. Rendkívül fontos, hogy a génállomány diverzitása változó környezeti feltételek között jelentős túlélési előnyt biztosított.

A fehérvérsejtek antigénjeit kódoló HLA-gének példája kiemelkedő: ezek számos változata különösen szubszaharai Afrikában fordul elő, és biztosítanak védelmet az akár új kórokozókkal szemben is. Ha viszont egy populációban csökken a genetikai változatosság (akár beltenyészet, akár létszámcsökkenés miatt), az nagymértékben növeli a sérülékenységet – ez lehetett a neandervölgyiek kihalásának egyik fő oka 40 000 évvel ezelőtt.

Kísérteties múlt: „szellem-populációk”

Az evolúciós időt még mélyebben vizsgálva napjaink genetikusai olyan már eltűnt embercsoportokat is felfedeznek, amelyeknek nincsenek ismert csontmaradványaik, de génjeik nyomai mégis jelen vannak ma is. Ilyen volt például egy körülbelül 50 000 főből álló „szuperarchaikus” csoport, amely 300 000 éve keveredett őseinkkel, és valószínűleg az agyi kapacitás növekedéséhez szükséges géneket örökített át.

Ezek a populációk akár egymillió éve is elszakadhattak az emberi ágtól, majd később újra kereszteződtek, amit ma genetikai modellezéssel lehet követni. Egy 2020-as elemzés például egy olyan „szellem-populációt” talált, amely körülbelül 2 millió éve vált külön, majd 700 000 éve keveredett a neandervölgyiek és gyenyiszovai emberek őseivel – talán a Homo erectus egyik helyi változata volt.


Az afrikai eredet nagy fehér foltja

Még mindig hatalmas a tudatlanság az afrikai eredet kérdésében, mivel a meleg, nedves éghajlat miatt itt rosszul maradnak fenn a DNS-minták. Így a legrégibb teljes afrikai emberi DNS-minta is csupán 20 000 éves, szemben például a spanyolországi 400 000 éves maradványokkal. Következésképpen az eddigi legfontosabb ősi DNS-adatok főleg Eurázsiára korlátozódnak, ami csupán egy kis szelete az ember múltjának.

A 4,4 millió éve Afrikában két lábon járó australopithecusokból körülbelül 2-3 millió éve fejlődött ki a Homo, majd 300 000 éve maga a sapiens, aki idővel minden kontinensre eljutott. Az, hogy pontosan mely földrészen, mely csoportok keveredtek egymással, szinte feltérképezhetetlen a leletek hiánya miatt.

Új eszközök: paleoproteomika

A paleoproteomika, azaz ősi fehérjék vizsgálata újabb reményt ad: a fogzománcban, csontmaradványokban fennmaradt fehérjék révén olyan információkra lehet fényt deríteni, amelyekhez a DNS-minták hiánya miatt eddig nem jutottunk. Például sikerült meghatározni egy 3,5 millió éves Australopithecus africanus kivételes fogzománcának köszönhetően az egyed nemét, illetve 2 millió éves Paranthropus robustus kövületeken is jelentős csoportbeli genetikai különbségeket azonosítottak.

Fontos megjegyezni, hogy ez az új eljárás még kezdeti stádiumban van, és igazán átfogó genomokat nem tud adni, „csupán” hiányos fehérjesorozatokat. Mégis, a technológia már most is képes nemeket meghatározni, családfákat szűkebb szinten rekonstruálni, és egyre több rejtett kapcsolatot előcsalogatni a múlt ködébe vesző emberi viszonyokról.

Következtetés: A keveredés tett minket emberré

Evolúciós történetünk messze nem egyenes vonal. Ahogy a Homo Afrikában kialakult, majd elindult világot hódítani, útközben számtalan alkalommal keveredett ismert és ismeretlen rokonokkal. Mégis, az egész emberi faj eredetét egyetlen ágból vagy univerzális modellből levezetni ma már értelmetlen próbálkozás. Identitásunkat éppen a génjeink által hordozott kevert múlt, az örökös változatosság és alkalmazkodóképesség tette lehetővé.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

Legfrissebb posztok

csütörtök 18:24

Penrose szám: A bizonyíték Isten létére?

Sir Roger Penrose brit matematikus és elméleti fizikus, aki a fekete lyukak szingularitásának és az általános relativitáselmélet új matematikai alapjainak feltárásáért kapott Nobel-díjat, az 1970-es években sokkoló, a tudományos világot megosztó tézist közölt...

MA 17:01

Jönnek a reklámok a ChatGPT-be az OpenAI-tól

Az OpenAI belső tesztelés alatt állnak a ChatGPT hirdetései, amelyek teljesen átalakíthatják a webes gazdaságot...

MA 16:50

Mi köti össze múltunkat, a sötét anyagot és az égi fényeket?

Jól szemlélteti ezt, hogy a tudósok egy 3,4 millió éves, úgynevezett „Burtele-láb” maradványai alapján új fejezetet nyitottak az emberi evolúció történetében Etiópiában...

MA 16:35

Az afrikai e-learning forradalma: ugródeszka vagy zsákutca?

🎓 Érdekes felvetés, hogy Afrikában a távoktatás lett az egyik legerősebb eszköz a felsőoktatáshoz való hozzáférés bővítésében...

MA 16:18

Az ember és az MI hasonlóan tanul: áldás-e a régi tudás?

💭 A tanulás során mind az ember, mind a mesterséges neurális hálózatok (MI-rendszerek) meglepően hasonló folyamatokon mennek keresztül...

MA 15:51

Az áttörés kapujában: valóra válhat a tartós HIV-remisszió?

💡 Világszerte mintegy 40 millió ember él HIV-fertőzéssel. Bár az orvostudomány fejlődése révén a betegség ma már nem jelent automatikus halálos ítéletet, a teljes gyógyulás eddig elérhetetlen maradt...

MA 15:19

A kihunyt fények nyomában: UFO-k vagy titkos atomkísérletek?

🛰 Fontos kérdés, hogy több mint hetven évvel ezelőtt Kaliforniában, a Palomar Obszervatórium csillagászai különös, csillagszerű fényvillanásokat fotóztak az égbolton: ezek a pontok egy órán belül megjelentek, majd eltűntek — mindez jóval az első műhold, a Szputnyik–1 (Sputnik 1) fellövése előtt...

MA 15:01

Az ego feloldódásának titka: így írja át agyhullámainkat a DMT

A pszichedelikus szerek, mint a DMT, képesek mélyen átalakítani a szubjektív élményt és az agy működését...

MA 14:49

A nyugdíjkorhatár-döntések kulisszatitkai

A papíron egyszerű számolással ki lehet számolni, hogy a nyugdíj optimalizálásának legjobb módja, ha valaki minél később, akár 70 évesen igényli a társadalombiztosítási ellátást...

MA 14:33

Az AirDrop megbolondítja a Google Pixel 10-et

🔁 A Google nagy meglepetésre elhozta az AirDrop funkciót a Pixel 10-re, mindenféle Apple-segítség nélkül...

MA 14:17

Az edzés sem ment meg a szmog ártalmaitól?

🏃 A rendszeres mozgás rengeteg egészségügyi előnnyel jár: csökkenti a szívbetegségek, a rák és a korai halálozás esélyét, javítja a testi-lelki állapotot...

MA 14:02

A végtelen sörhab titkát végre megfejtették a svájci kutatók

Sokan úgy érzik, hogy egy hideg sör csak vastag, krémes habkoronával az igazi – ám a hab általában gyorsan összeesik, mire a korsóhoz nyúlnánk...

MA 13:49

Az EU keményít: a DMA az Apple hirdetéseit és térképeit is érintheti

Az Európai Bizottság vizsgálatot indít, hogy az Apple hirdetési szolgáltatása, az Apple Ads, és térképszolgáltatása, az Apple Maps a Digital Markets Act (DMA) nevű szabályozás szigorú előírásai alá tartoznak-e...

MA 13:33

A kannabiszboltok megbetegítik a környéket

💉 A kutatók több mint hatmillió ember adatait elemezték, hogy feltárják, milyen hatással van a kannabiszboltok közelsége a lakosok egészségére...

MA 13:17

Az álmaink velünk nőnek: így alakulnak át az évek során

💫 Gyerekként az álmok világa egészen más, mint idős korban, egy hospice-ágyban...

MA 12:49

Az agy öntisztító rendszere észrevétlenül károsodhat sorozatos fejsérülések után

😷 Felmerül a kérdés, milyen hosszú távú hatásai lehetnek a sportolóknál ismételten elszenvedett fejsérüléseknek, különösen ökölvívók és MMA-harcosok esetében...

MA 12:17

A vérben lapul az öregedés elleni új csodafegyver?

💊 Új, vérben élő baktérium által termelt vegyületeket fedeztek fel, amelyek meglepően hatékonyak lehetnek a bőr öregedése ellen...

MA 12:04

A végső töréspont: meddig bírja az emberi kitartás?

💪 Mi történik, ha a test tartósan a végletekig terhelődik? Elit ultrafutók, kerékpárosok és triatlonisták segítségével a tudósok most választ kerestek erre, és sikerült felfedniük az emberi állóképesség láthatatlan plafonját...

MA 12:01

A Perseverance marsjáró már a Napot is kémleli

👌 A NASA új feladatot adott a Marson dolgozó Perseverance marsjárónak: a következő két hónapban naponta készít felvételt a Napról, hogy adatokat gyűjtsön a napfoltokról és más naptevékenységekről...