
A beszéd tempója és az információsűrűség
Érdekes módon a lassú beszéd nem feltétlenül jelent kevesebb információt: azok a nyelvek, amelyek egy szótagon több jelentést, például igeidőt vagy nemeket is ki tudnak fejezni, lassabban hangzanak el. Az információszegényebb nyelvek, mint például az olasz, sokkal tempósabban is folyhatnak, hiszen minden szótag kevesebb jelentéssel bír. Eddig azonban nem álltak rendelkezésre adatok, amelyek mindezt igazolnák.
Hogyan mérhető a nyelvek információs átviteli sebessége?
A kutatók 17 nyelv írott szövegét elemezték (köztük az angol, olasz, japán és vietnámi nyelvet), hogy meghatározzák, hány bit információ jut egy szótagra. A japán átlagosan 5 bitet tud közvetíteni egy szótaggal, az angol valamivel több mint 7 bitet (6949 szótag), míg a vietnámi bonyolult tónusrendszere miatt eléri a 8 bitet is. A kutatás három éven át zajlott, 14 nyelvnél saját felvételekkel, háromnál korábbi hanganyagok alapján. Tíz anyanyelvi beszélőt elemeztek, akik 15 azonos tartalmú szöveget olvastak fel.
Az eredmények és biológiai korlátaink
Habár a tempó vagy az összetettség eltérő lehet, minden megvizsgált nyelv esetében az átadott információ mennyisége közel azonos értéket mutatott: 39 bit másodpercenként. Ez jóval elmarad az első modemek (1959, 110 bit/másodperc) vagy a mai otthoni internet (100 millió bit/másodperc) kapacitásától. Ennek alapján megállapítható, hogy egyetlen nyelv sem hatékonyabb a többinél: az információ továbbítása során a különbségek lényegében kiegyenlítődnek.
Mi lehet az ok?
A kutatók szerint mindez a biológiai adottságokhoz köthető: agyunk egyszerűen nem képes nagyobb mennyiségű információ befogadására vagy előállítására. Ezt idegtudományi vizsgálatok is alátámasztják, melyek szerint van egy felső határ annak, mennyit tudunk feldolgozni hallás útján. Bár a legtöbb ember akár 120%-ra gyorsított hanganyagokat is jól érti, a szűk keresztmetszetet a gondolatok megformálása jelenti – nem pedig a hallott információ feldolgozása.