Gyerekkorból a csúcsteljesítményig
Kilencéves korig minden emberi agy hasonló módon szerveződik. Innen kezdődően – a serdülőkor és a korai felnőttkor idején, körülbelül 32 éves korig – neurológiai szempontból elindul a nagytakarítás: átrendeződik a neurális hálózat, intenzív átalakulás kezdődik, amely a harmincas évek első harmadában tetőzik. Ekkor éri el az agy a szerkezeti fejlettség csúcsát – ilyenkor a legrendezettebbek és leghatékonyabbak az idegi kapcsolatok, a gondolkodási teljesítmény és a személyiség pedig sokaknál ekkor stabilizálódik.
Felnőttkori stabilitástól az öregedő agyig
32 éves kortól elindul az agy leghosszabb, viszonylagos stabilitást hozó szakasza. Ez egészen a 66. életévig tart, onnantól viszont a kapcsolatok fokozatos gyengülése jellemző. Nyolcvanhárom éves korra ez a hanyatlás még inkább felerősödik, az idegi hálózat már jelentősen sérül.
Egyéni út, közös mintázatok
Bár mindenkinél más-más gyorsasággal és irányban zajlik az öregedés, az agy fejlődési korszakai fájdalmasan egységes mintázatot mutatnak. Egyelőre nem tudni, hogy a nagy váltások mögött inkább a genetika, az életmód vagy evolúciós okok húzódnak-e – de úgy tűnik, mindannyiunk agya szakaszokban szervezi át önmagát.
