Az emberből előállított petesejt: közelebb az MI-bébihez?

Az áttörés folyamata

A kutatók a klasszikus klónozásból ismert módszert alkalmazták: a bőrsejtekből kivették a sejtmagot, majd ezt egy olyan petesejtbe helyezték, amelyből előzőleg eltávolították a saját sejtmagját. A fő kihívást az jelentette, hogy a bőrsejtek 46 kromoszómát tartalmaznak, míg a petesejt csak 23-at. Ezt a különbséget úgy hidalták át, hogy egy speciális eljárással, az úgynevezett „mitomeiózissal” felezték meg a kromoszómaszámot – ezzel utánozva a természetes sejtosztódási folyamatot.

Korlátozások és kilátások

A csapat 82 petesejtet hozott létre, amelyek közül mindössze 9 százalék fejlődött addig a stádiumig, hogy elvileg beültethetők lettek volna – ezek azonban különböző rendellenességeket mutattak, ezért a kísérletet leállították. Ez az arány összevethető a természetes emberi szaporodásnál tapasztalt „blasztociszta” (blastocyst stage) stádiumba jutó embriók számával, ahol a sikeres fejlődés körülbelül 33 százalékos.

A meddőség új értelmet nyerhet?

Az eljárás, vagyis az ivarsejt-laboratóriumi képzés (IVG) lehetővé tenné, hogy akár nők saját petesejt nélkül, vagy két férfi közösen hozzon világra gyermeket. Más kutatócsoportok alternatív módszereken is dolgoznak, például úgynevezett indukált pluripotens őssejtekből próbálnak petesejtet előállítani. Egyelőre nem világos, melyik eljárás lesz hatékonyabb, de abban a szakértők egyetértenek, hogy még évekre vagyunk a tényleges alkalmazástól.

Az Egyesült Államokban a kutatók a kísérletek során betartották a jelenlegi etikai szabályozásokat. Az eredmény áttörő, de a kromoszómaszám helyes beállítása lehet a siker kulcsa, és a legnagyobb kihívás továbbra is a hibátlan emberi petesejt létrehozása marad.

2025, adrienne, phys.org alapján