
Ősi ösztön, ami összeköt minket
A Kaliforniai Egyetem pszichológusai kisgyerekeket és csimpánzokat teszteltek, hogy kiderüljön, mennyire érdeklik őket fajtársaik szociális interakciói. Mindkét csoport hajlandó volt lemondani apró jutalomról is, csak azért, hogy inkább társas jeleneteket nézhessen, mint egyedüllétet. Ez arra utal, hogy a társas információ megszerzése önmagában jutalmazó élmény, amely őseinknek már 2,3–3,6 millió éve segíthetett a túlélésben.
A konfliktus vonzereje: különböző motivációk gyerekeknél
A kutatás szerint, ahogy a gyerekek idősebbek lettek, a fiúkat egyre jobban érdekelték az összeütközések – például amikor két gyerek vitatkozik vagy az egyik sír, miközben a másik kiabál –, míg a lányok inkább a barátságos vagy gondoskodó pillanatokra figyeltek fel. Ez a különbség talán már kisgyermekkorban kialakuló társadalmi, illetve evolúciós nyomásra vezethető vissza.
Az ismert szereplők és a hatalom játszmái
Egy holland vizsgálatban a makákók szívesebben néztek agresszív jeleneteket, de mindkét nem jobban figyelt, ha ismerős csoporttagokat láttak. Az embereknél is pontosan így működik az érdeklődés családtagok, barátok vagy hírességek iránt. Az agresszió, rivalizálás vagy konfliktus a csoporton belüli erőviszonyok változására irányítja a figyelmet, ami az egyéni túlélés kulcsa lehet.
Figyelj, hogy életben maradj!
A társadalmi figyelmesség a jó hírnév megőrzésében is segít – az ősi közösségekben a rossz reputáció akár élelemtől vagy társaktól is elesetté tehette az embert. Ezért, ha legközelebb azon kapod magad, hogy másokat nézegetsz, nyugodtan gondolj arra: mindez az evolúció ajándéka.