Legendás küldetések a Mars körül
A MAVEN nemcsak hosszú életével írta be magát a Mars-kutatás történetébe: segített megérteni, miként veszítette el a bolygó légkörét és vizét a napszél hatására, és hogyan vált a barátságos, élettel teli Mars lakhatatlanná. Az eszköz könnyű és nehéz argonizotópokat vizsgálva igazolta, hogy az úgynevezett szökési folyamat tüntette el a legtöbb vizet és levegőt. Kutatta a marsi sarki fényeket is.
A Lockheed Martin által épített szonda jóval túlteljesítette az eredetileg egy évre tervezett élettartamát, ráadásul kulcsszereplővé vált a NASA Mars-felszíni eszközei és a Föld közötti adattovábbításban. Ha a MAVEN nem éled újra, a maradék két amerikai szonda – a Mars Odyssey (2001 óta kering) és a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO, 2005 óta működik) – veszi át a szerepét. Az Odyssey várhatóan néhány éven belül kifogy az üzemanyagból, az MRO jó állapotban van, üzemanyaga a 2030-as évekig elegendő lehet. Ugyanakkor ezek az eszközök is régi motorosnak számítanak.
Európai, kínai és arab versenytársak
Eközben két európai szonda, a Mars Express és az ExoMars Trace Gas Orbiter is rádiós átjátszóként segíti a NASA-t, de a Mars Express már 22 éves, az ExoMars pedig 2016 óta működik – mindkettő túllépte a tervezett élettartamát. Kína és az Egyesült Arab Emírségek is üzemeltetnek űrszondákat a bolygó körül, de ezek nem képesek az amerikai eszközökkel kommunikálni.
Miért kulcsfontosságú a kommunikáció?
A Perseverance és a Curiosity közvetlenül is tud a Földdel kommunikálni, de csak a reléhálózat tud igazán nagy mennyiségű adatot továbbítani – nélküle a marsjárók képei és tudományos adatai jelentős részben a bolygón maradnának. A MAVEN különlegesen magas, 4500 km-es pályája miatt akár fél órán át is tudott egyszerre adatot továbbítani, ezzel a legnagyobb sávszélességet biztosította.
Ráadásul a MAVEN-nél elegendő üzemanyag állt rendelkezésre ahhoz, hogy akár a 2030-as évek végéig működjön – legalábbis a mostani leállásig.
Mi lesz a Mars-kutatás jövője?
A helyzet drámai: a NASA egyre inkább a Hold-programját helyezi előtérbe, miközben a Mars reléhálózata elöregszik. A kongresszus ugyan 245 milliárd forintot elkülönített egy új marsi távközlési állomásra, de még nem tudni, mikor írják ki a pályázatot. Különböző cégek – többek között a Blue Origin, a Lockheed Martin és a SpaceX – már dolgoznak saját koncepcióikon, de döntés még nem született, hogyan nézne ki a jövő kommunikációs rendszere a Vörös Bolygó körül. A Mars körüli kommunikációs pontokért zajló verseny minden eddiginél fontosabb lett, főleg, ha a NASA a következő évtizedekben is fenn akarja tartani tudományos jelenlétét a bolygón.
