Hiánypótló meteorit-vadászat
Ha valóban meteorit, Phippsaksla lenne az első ilyen lelet a Perseverance történetében. Korábbi marsjárók már több vasban gazdag meteoritot dokumentáltak a Marson – a Curiosity például a Gale-kráterben, míg korábban az Opportunity és a Spirit is számos idegen sziklát azonosított. Az ilyen leletek hiánya a Jezero-kráter környékén eddig fejtörést okozott a kutatóknak, különösen azért, mert a térség kora és krátermennyisége alapján meteoritzáporra lehetett számítani.
Idegen anyag vagy marsi eredet?
Az első mérések szerint a rover SuperCam műszere magas vas- és nikkeltartalmat mutatott ki – ezt az összetételt főként nagy aszteroidákból származó meteoritokban találni. Az összetétel arra utal, hogy a kő valahol máshol keletkezett, mielőtt eljutott volna a Marsra. Bár a Naprendszerben gyakoriak a meteoritok, a Földön kevesebb akad a sűrű légkör és az óceánok miatt. Naponta mintegy 44 000 kg meteorit hullik bolygónkra, de ezek nagy része elég az atmoszférában, vagy a tengerbe esik.
Mars: a meteoritok menedéke
A Mars vékony légköre és szélsőséges körülményei között a vas–nikkel-meteoritok könnyebben átvészelik az időjárás viszontagságait. A Meteoritikai Társaság eddig hivatalosan 15 marsi meteoritot ismert el, amelyeket 2005 óta roverek fedeztek fel. A tudósok úgy vélik, ezek a különleges sziklák kráternyomok nélkül is hosszú ideig fennmaradhatnak, mivel jobban ellenállnak a marsi eróziónak. Most a Perseverance folytatja a Phippsaksla származásának vizsgálatát, hogy végre felkerülhessen a marsi meteoritok elit listájára.
