Halálos vérképzési zavarok
A sarlósejtes vérszegénység közel 20 millió embert érint világszerte, főleg Afrikában. Ebben a betegségben a vörösvértestek félhold alakúvá válnak, mivel a bennük lévő hemoglobin nevű molekula hosszú, merev szálakat formál, ami eltorzítja a sejtek formáját. Ezek az alakjukat vesztett sejtek összetapadnak, vérrögöket okoznak, majd hamar elpusztulnak, ami súlyos vérszegénységet eredményez. A betegek gyakran súlyos, fájdalmas rohamokat élnek át, amikor az eltorzult sejtek elzárják az ereket, komoly szervkárosodást okozva a tüdőben, májban, lépben. Különösen fontos kiemelni, hogy ezek a vérrögök akut mellkasi szindrómát is kiválthatnak, amely a sarlósejtes betegek halálozásának fő oka.
A béta-thalassemia esetében a szervezet egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben termel egy fontos hemoglobin-alkotórészt, ezért a súlyos formában szenvedők egész életükben vérátömlesztésre szorulnak. A Casgevy ez utóbbi súlyos vérszegénység kezelésére is alkalmas.
Felfedezések az öröklődés útján
A maláj származású Swee Lay Thein a 80-as években kezdte vizsgálni, miért jelenik meg bizonyos családokban enyhe, máshol pedig súlyosabb formában a betegség. A rejtély kulcsát az adta, hogy a csecsemőkben nem jelentkezett a sarlósejtes tünet, noha genetikailag érintettek voltak – mivel újszülöttkorban még magzati hemoglobint termelnek, amely nem sarlósodik. A jelenség tanulmányozása során Thein többgenerációs családokat vizsgált: volt olyan, amely több mint 200 főből, hét generációból, világszerte több kontinensről tevődött össze.
Eredményeik azt mutatták, hogy bizonyos emberek egész életükben képesek maradnak magzati hemoglobin termelésére, mert örökölték ennek képességét. A Thein vezette kutatócsoport azonosította a BCL11A nevű gént, amely normális körülmények között elnyomja a magzati hemoglobin termelését a születés után. Ám aki a BCL11A kevésbé működő változatát örökölte, annak szervezete életre szóló védettséget kapott a legrosszabb tünetek ellen.
Mesterséges génszerkesztés: a gyógyítás új útja
Később Dr. Stuart Orkin kutatásai bizonyították, hogy a BCL11A gén célzott kiiktatása jó terápiás stratégia lehet. Ő és munkatársai megmutatták, hogy a génszerkesztés ezt a régiót képes célba venni, így új terápiás lehetőség nyílik. A Vertex nevű biotechnológiai vállalat CRISPR-rel „kivágta” a hibás génszakaszt, ezzel utat nyitva a Casgevy terápiának. Az eljárás során kiveszik a beteg csontvelői őssejtjeit, szerkesztik bennük a hibás BCL11A gént, majd visszajuttatják a szervezetbe, ahol az újonnan képződő vörösvértestek magzati hemoglobint kezdenek termelni.
Az új terápiát ugyan csak szűk körben alkalmazzák, mégis radikális változást hozott azok életében, akik hozzáfértek. Különösen fontos kiemelni, hogy a kezelés rendkívül hosszadalmas (akár egy évig tart), költsége több millió forint, valamint intenzív kemoterápiát igényel a siker érdekében. A sarlósejtes vérszegénység azonban főként azokban a régiókban fordul elő, ahol ilyen volumenű betegellátás nem érhető el.
Újabb terápiák a láthatáron
Később a kutatók elkezdték fejleszteni az úgynevezett in vivo eljárásokat, ahol már nincs szükség a csontvelő kivételére, hanem közvetlenül juttatnak géntszerkesztő szereket a szervezetbe. Ezzel a kezelés könnyebben, olcsóbban hozzáférhetővé válhat.
A megfizethető gyógyszerek fejlesztése továbbra is sürgető, mert egyelőre csak kevesek juthatnak el a génterápiáig. Swee Lay Thein jelenleg is vizsgál egy mitapivat nevű gyógyszert, amely kedvezően befolyásolja a vörösvértestek anyagcseréjét. Néhány betege már hat éve szedi, és életminőségük látványosan javult, de a sarlósejtes vérszegénységre történő használatát további vizsgálatok igazolhatják.
Az áttörés tehát óriási jelentőségű, de a genetikailag célzott, hatékony védelem minden érintett számára még várat magára.
