A rejtélyes agysérülés nyomai
Gyerekként még egészségesen indult az élete, majd kisgyermekkorban kezdődtek a rohamai. Később, 30 évesen teljesen elveszítette beszédkészségét, és csak hosszas halogatás után került kórházi kezelésre. A következő húsz évben állapota fokozatosan romlott: egyre súlyosabb jobb oldali bénulás, majd mentális hanyatlás és végül teljes járásképtelenség következett. Utolsó hét évét már ágyhoz kötve töltötte. Még ebben az állapotban is feltűnt, hogy jól értette, amit mondtak neki; egyszerű kérdésekre ujjai mozgatásával is pontosan tudott válaszolni.
Broca boncolása forradalmasítja a tudományt
Leborgne 1861. április 17-én halt meg, vélhetően lábszárfekélyt követő üszkösödésben. Másnap Broca nekilátott a boncolásnak, és a bal agyfélteke halántéklebenye mentén, a Sylvius-árok körül nagyjából egy tyúktojásnyi világos folyadékot talált, amelyet lágy, rendellenesen puha szövetrész vett körül. Az agy tömege is kisebb volt a megszokottnál, több területen is sorvadást tapasztalt.
Egy tudományos ülésen Broca részletesen beszámolt felfedezéseiről, és rámutatott: nem az egész agy vesz részt egyenrangúan minden funkcióban. Mindezzel elsőként szolgált szilárd bizonyítékkal arra, hogy a beszéd kialakulása egy konkrét agyterülethez köthető. Ennek köszönhetően elindult a lokalizációs elmélet diadalútja, mely szerint egyes agyterületek meghatározott feladatokat látnak el.
A Broca-terület: a beszéd központja
Bár felfedezése korában még nem értették azonnal a jelentőségét, hamarosan egyre több hasonló esetet vizsgált meg Broca, tovább pontosítva a beszéd lokalizációját a bal oldali homloklebeny középső részén. Ezt a területet ma már Broca-területnek hívják, és tudjuk, hogy kiemelt szerepe van a beszédprodukcióban: ha megsérül, az ember érteni tudja ugyan a szavakat, de nem tudja azokat kimondani, leírni vagy mutogatva jelezni.
Az agy beszél – de hogyan?
Azóta a kutatók rájöttek, hogy a beszédértéshez és -képzéshez nem csupán egy, hanem több agyterület szükséges. Ha például a Wernicke-terület sérül (ezt 1874-ben írták le), akkor az illető folyékonyan beszél, de mondanivalója értelmetlen.
A Broca által preparált, érintetlen Tan-agy több mint egy évszázadig volt kiállítva a párizsi Dupuytren Múzeumban, egészen annak 2016-os bezárásáig. Felfedezésével Broca nemcsak a beszédzavarok (afáziák) igazi okára világított rá, hanem megnyitotta az utat terápiás kezelésükhöz is.
