Az elmélet, ami Einstein tévedéseit is kijavítja?

Az elmélet, ami Einstein tévedéseit is kijavítja?
Bécsi matematikusok egy csoportja azon dolgozik, hogy új eszközökkel terjesszék ki Einstein általános relativitáselméletének érvényességét, és olyan helyzetekre is megoldást találjanak, ahol eddig csődöt mondott az ismert fizika.

Miért nem elég már Einstein?

Az általános relativitáselmélet 1915-ös megalkotása óta páratlan pontossággal írja le a gravitációt: az univerzum tágulását, a fekete lyukak, gravitációs hullámok létezését, vagy akár azt, miként görbíti a tömeg a téridőt. Matematikailag tíz, egymással összefüggő differenciálegyenletből áll, amelyek évtizedeken át tökéletesen egybeestek minden megfigyeléssel.

Mindez azonban csak addig működik, amíg a téridő elég sima, azaz nincsenek benne hirtelen irányváltások, éles szögek, vagyis tulajdonképpen „szét nem szakad”. A fizikusok azonban tudják, hogy a valóságban, a fekete lyukak szingularitásainál vagy akár minden ponton, mikroszkopikus léptékben a téridő nem sima, hanem inkább darabos, pixeles, mint egy nagyított folyadékban az atomok és molekulák. Ilyenkor Einstein egyenletei már használhatatlanok: a klasszikus számítások elakadnak, a fizika pedig némán tűri a kaotikus részleteket.

A probléma gyökere, hogy Einstein elmélete a simaságra épül, azaz a kalkulusra, amely csak folytonosan változó mennyiségek esetén működik. Kunzinger és Smann egy 2015-ös hazafelé tartó repülőúton vetették fel először: mi lenne, ha a hagyományos számításokon túlmutató eszközöket találnának, hogy ne csak a „szép” világegyetemeket, hanem a vad, szaggatott, éles téridőket is kezelni tudják?

Háromszögekkel a téridő sarkain túl

2016-ban belevágtak: először az alapfogalmat, a görbületet vizsgálták meg. Meg akarták határozni a téridő Ricci-görbületét anélkül, hogy feltételezniük kellene a simaságot. Ez a típusú görbület központi eleme Einstein egyenleteinek, és alapvető a fekete lyukak és más asztrofizikai jelenségek leírásában.

A Ricci-görbület azonban bonyolult, ezért először az egyszerűbb, szelvényes görbület felől közelítettek. Hagyományos differenciálszámítás helyett háromszögek összehasonlítására épülő módszert honosítottak meg a téridőben is. A trükk: nem a legrövidebb, hanem az „időben leghosszabb” utak meghatározása, mivel a téridőben a legrövidebb út paradox módon kevesebb időt vesz igénybe. Így a háromszög mindegyik oldalához azt az ösvényt rendelték, amelyen egy fénysebesség alatti utazó órája a legtöbbet mutatja.

E háromszögek viszonyításával akkor is ki tudták számolni a görbületet, ha a téridő sarkaiban, szegélyein, gyűrődésein át vezet az út. Így például meg tudták mutatni, hogy egy fekete lyuk belsejében a szelvényes görbület tényleg végtelenbe szökik, még akkor is, ha a téridő egyáltalán nem sima.

Minden út a szingularitáshoz vezet?

1965-ben Roger Penrose világhírűvé vált: bizonyította, hogy adott feltételek mellett egy összeomló csillag gravitációs csapdát képez, amelyből már a fény sem tud kilépni, és szingularitás keletkezik – vagyis a fekete lyukak nem elvont elméletek, hanem elkerülhetetlen végtermékek. Stephen Hawking egy évvel később átemelte a gondolatot a kozmológiába: ha elfogadjuk a kiinduló feltételeket, valaha szükségképp volt egy szingularitás – magyarán egy Ősrobbanás (Big Bang).

A bökkenő: mindkét tétel csak sima téridővel működik. Kunzinger és Smann mostani módszerükkel viszont már bebizonyították, hogy kevesebb simaság is elég, sőt, egyszerűbb modelleken szögletes, gyűrött téridőkre is igazolható: az univerzum múltjában elkerülhetetlenül megjelenik a szingularitás.

Ez „proof of concept”: a háromszögmódszerük gyakorlati eredményhez vezet, és nem pusztán matematikai játszadozás. Ugyanakkor ez csak szelvényes görbületre működött teljes általánossággal, a teljes Penrose–Hawking-tételekhez több kellett volna: Ricci-görbület.


A homokból épült fortély

2018-ban a magyar származású matematikus, Robert McCann új eszközt, az optimális szállítást vonta be. A XVIII. századi, Napóleon korából származó ötletet (hogyan osszuk el leghatékonyabban a földet egy erődítéshez) McCann átültette a Ricci-görbület mérésére. Míg a szelvényes görbület azt mondja meg, hogyan hajlanak el a kétdimenziós síkok, a Ricci-görbület a téridő nagyobb léptékű görbülésének, térfogatváltozásának átlagát fejezi ki.

McCann módszere azonban még mindig feltételezte a simaságot. Csak röviddel ezután az oxfordi Andrea Mondino és Karl-Theodor Sturm, majd 2020-ban Mondino és Simone Suhr adaptálták az optimális szállítás ötletét a nem sima téridőkre. Ezzel sikerült Hawking eredeti szingularitás-tételét is igazolniuk szinte teljes általánossággal. Ez a bizonyítás immár nem követel simogatott, sima univerzumot – göröngyös, szögletes, viharvert téridőkben is elkerülhetetlen a szingularitások megjelenése.

Ahogy Christian Rohde, a koppenhágai matematikus fogalmazott: ezek a tételek még annál is alapvetőbbek, mint eddig hittük. Már nem követelmény a simaság, a szingularitás bármilyen kaotikus téridőben fellép.

Jön az új matek

A legújabb lendület sem állt meg. McCann, Smann és további hat kutató újabb technikákat keres, hogyan lehet Ricci-görbületet kalkulus (analízis) nélkül meghatározni, ezzel rugalmasabb eszköztárat adva a fizikusok kezébe. 2024-ben Cavalletti, Mondino és Davide Manini elsőként foglalkoztak nem sima téridőn fekete lyukakkal is.

A bécsi matematikuscsapat 7 millió eurós (kb. 2,8 milliárd forint) támogatást szerzett, hogy folytassák a munkát, új kutatókat vonzanak be, és a relativitáselmélet határait tovább feszegető projektekbe kezdjenek.

Steinbauer, a program vezetője szerint akár a kvantumgravitáció hőn áhított matematikai alapja is megszülethet ezeknek a kutatásoknak hála. Rengeteg kvantumgravitációs elmélet úgy sejti, hogy a téridő alapvetően diszkrét, pontokból áll össze, nem folytonos. Márpedig ezek a módszerek akkor is képesek a görbület meghatározására – és ha van görbület, talán a gravitáció is leírható. Smann végszava: az egész még csak most kezdődik, folyamatosan jönnek az újonnan belépők, az igazi felfedezések csak most indulnak.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján

  • Te mit gondolsz arról, ha a fizika törvényei nem mindig működnek egyformán?
  • Szerinted érdemes minden új matematikai eszközt kipróbálni, még ha az alapokat is érinti?
  • Mit tennél, ha egy elmélet alapvetően megkérdőjelezné a régi tudásunkat?



Legfrissebb posztok

A YouTube végre mindenkit leszinkronizál

MA 21:01

A YouTube végre mindenkit leszinkronizál

A YouTube új, többnyelvű hang- és szinkronizálási lehetősége mostantól minden tartalomkészítő számára elérhető. Eddig csak néhány kiemelt csatorna – például a MrBeast, Mark Rober vagy Jamie Oliver –...

Az Apple megnyugodhat, egyelőre marad a Google a keresőjükben

MA 20:52

Az Apple megnyugodhat, egyelőre marad a Google a keresőjükben

😊 Egy amerikai szövetségi bíró döntése után az Apple részvényei több mint 3%-kal erősödtek a tőzsdezárás utáni kereskedésben. A bíró engedélyezte, hogy a Google továbbra is fizethessen az Apple-nek...

Az emelkedő tengerszint egymillió ausztrál otthonát veszélyezteti

MA 20:02

Az emelkedő tengerszint egymillió ausztrál otthonát veszélyezteti

🌊 A klímaváltozás miatt emelkedő tengerszint és a gyakoribb áradások 2050-ig mintegy 1,5 millió ausztrál otthonát és megélhetését sodorhatják veszélybe, miközben a hőség okozta halálesetek száma drámaian növekedhet. A...

Az MI már emlékszik minden szavadra – de tényleg akarod?

MA 19:51

Az MI már emlékszik minden szavadra – de tényleg akarod?

Az Anthropic által fejlesztett Claude MI mostantól automatikusan képes megjegyezni a korábbi beszélgetéseket, egyelőre csak a Team és Enterprise előfizetők számára. Claude így önállóan figyelembe veszi a felhasználó...

Ahogy az embrió fejlődik, a sejtek saját utat találnak

MA 19:26

Ahogy az embrió fejlődik, a sejtek saját utat találnak

👶 Lényeges szempont, hogy az embrió fejlődése során a fejlődő sejtek sosem haladnak egyetlen kijelölt úton – a legújabb kutatások szerint több, egymással párhuzamos útvonalon is eljuthatnak ugyanahhoz a...

Az MI új forradalma: így döntik el a génjeink a sorsunkat

MA 19:03

Az MI új forradalma: így döntik el a génjeink a sorsunkat

🔬 Egy emberi szervezeten belül szinte minden sejt ugyanazzal a genetikai alaprajzzal, azaz genómjával rendelkezik, mégis az dönti el a sejtek sorsát és szerepét, hogy az adott pillanatban mely...

A Signal mostantól ingyenesen menti az üzeneteidet – vagy inkább rád bízza?

MA 18:51

A Signal mostantól ingyenesen menti az üzeneteidet – vagy inkább rád bízza?

A Signal 100 MB ingyenes, teljesen titkosított felhőalapú tárhelyet biztosít minden felhasználónak, ahol biztonságosan menthetők az üzenetek és médiafájlok. Ez a lehetőség akár 45 napnyi üzenetet és képet...

Az elektronok, amelyek úgy viselkednek, mint egy csomó foton

MA 18:00

Az elektronok, amelyek úgy viselkednek, mint egy csomó foton

Léteznek olyan különleges anyagok, amelyeket mesterséges intelligencia által vezérelt szintézissel állítanak elő, és bennük az elektronok képesek a fotonokhoz hasonlóan, akár tömeg nélkül, fénysebességgel is mozogni. Ezek az...

Az MI-háború: a Microsoft hűtlen lesz az OpenAI-hoz?

MA 17:51

Az MI-háború: a Microsoft hűtlen lesz az OpenAI-hoz?

A Microsoft új stratégiája szerint már nem kizárólag az OpenAI-ra támaszkodik, hanem szerződést kötött a rivális Anthropickal is. Az Anthropic fejlett Claude Sonnet 4 MI-modellje hamarosan megjelenik a...