
Egyre többen kerülnek veszélybe
A kutatás kimutatta: azok, akiknek a BMI-je (testtömeg-index) meghaladja a 30-at, 1,5-szer nagyobb eséllyel betegednek meg súlyosan egy ártatlan fertőzéstől is, mint az alacsonyabb testsúlyúak. Nagyjából 13–16 kg túlsúly esetén már kimutatható ez a kockázat, míg 36–45 kg többletsúly (BMI 40 fölött) mellett a kockázat már csaknem háromszoros. Az adatok ráadásul minden testméret-mutató, társadalmi és életmódbeli csoport esetében hasonlóak voltak; országonként sem volt eltérés. A kutatás szerzői szerint 2018-ban (a járvány kitörése előtt) a fertőzéshez köthető halálesetek 8,6%-át okozta közvetlenül az elhízás, 2021-ben (a járvány csúcspontján) ez az arány 15%-ra emelkedett, 2023-ban pedig 10,8%-on stabilizálódott.
Nincs kivétel: mindenki érintett lehet
A túlsúly leginkább a bőr- és lágyrész-fertőzéseknél jelentett kiugró kockázatot, de szinte minden típusú fertőzés – légúti, emésztőrendszeri, húgyúti, sőt, a HIV esetében is – hasonló tendencia mutatkozott. Korábbi kutatások már igazolták, hogy az elhízottak a vírusos megbetegedések, például az influenza vagy a COVID-19 esetén hosszabb ideig fertőznek, és nagyobb valószínűséggel kerülnek kórházba, illetve halnak bele a fertőzés szövődményeibe.
Mi áll a háttérben?
Biológiai szempontból a túlsúly többféle módon rontja a fertőzések elleni védekezőképességet. Az elhízás egyeseknél rontja a tüdő működését, ami súlyosbítja például a légúti fertőzések lefolyását, de hormonális és anyagcsere-zavarok is kialakulhatnak. A magas testsúly továbbá tartós, alacsony szintű gyulladást okoz a szervezetben, amely hosszú távon gyengíti az immunrendszer működését. Ez nemcsak nehezebbé teszi a kórokozók elleni védekezést, de tovább növeli a rák, a stroke, a metabolikus szindróma és más betegségek esélyét is.
Mit lehet tenni?
Mindezek dacára a testsúly csökkentése, illetve megtartása jelentős mértékben mérsékelné a problémát. Szakértők szerint az elhízottak számára különösen fontos az oltások időben történő felvétele és egyéb megelőző intézkedések. Az egészséges étrend, a fizikai aktivitás ösztönzése és a megfizethető élelmiszerekhez, valamint sportolási lehetőségekhez való hozzáférés mind alapvetőek a súlyos fertőzések kockázatának csökkentésében.
Összetett okok és új kihívások
Az elhízás kialakulásában nemcsak genetikai, hanem komoly szociális és környezeti tényezők is szerepet játszanak: ide tartoznak az egészségügyi ellátás elérhetősége, az életmód, a táplálkozási szokások és a mozgás. Ezek együttesen teszik az elhízást és annak következményeit az egyik legnagyobb népegészségügyi kihívássá világszerte.
