Ősi jégkorszak formálta a csiperkét
A csiperkegombák sokféleségét leginkább a Föld éghajlatának változásai alakították. Kétmillió éve, a negyedidőszaki eljegesedések idején Észak-Amerikában és Európában elszigetelődtek egymástól a gombapopulációk, és így három eltérő típus alakult ki. Későbbi enyhébb időszakokban ezek keveredtek, így alakult ki a ma ismert csiperkegomba (A. bisporus var. bisporus) genetikai változatossága.
A fehér kalap génje és a háziasítás
A háziasított csiperkegombát fehér kalapja alapján válogatták ki. Genetikusok rájöttek, hogy ezt a tulajdonságot a 8. kromoszómán található polifenol-oxidáz 1 (AbPPO1) gén egy különleges változata okozza. Ez a gén felelős a melanin termeléséért, így a kalap színéért is. A fehér csiperke egyedülálló génváltozatot, az AbPPO1Hap-2 haplotípust hordozza, amely a világosabb típusoktól származik, és egy kulcsfontosságú fehérje működési hibája miatt a fehér színt eredményezi.
A génszerkezet elemzése szerint ebben a változatban olyan aminosavcsere van, amely átformálja a fehérje szerkezetét, a transzgenikus kísérletek pedig igazolták, hogy a gén elveszíti eredeti működését – emiatt marad fehér a csiperke.
Új távlatok a gombanemesítésben
A kutatás felvázolta, hogyan alakította az éghajlat és a véletlen mutációk együtt a csiperkegomba sokféleségét. Ez nemcsak az evolúció megértésében jelent újdonságot, hanem abban is segít, hogy a jövőben tudatosabban nemesíthessük, és tegyük ellenállóbbá vagy különlegesebbé a csiperkegombákat.
