
Drámai előzmények: Miért rekedtek az űrben?
A történtek alaposan felborították az eddigi elképzeléseket az űrbiztonságról. Az űrállomáson dolgozó Sencsou–21 csapatot Zhang Lu, Wu Fei és Zhang Hongzhang alkotja, akik október végén váltották a Sencsou–20 legénységét. Az átadás zökkenőmentesen zajlott, ám nem sokkal később a Kínai Emberes Űrügynökség (CMSA) egy nagy repedést talált az egyik visszatérő kapszula megfigyelőablakán. Valószínűleg űrszemét ütközött a kapszulának, így a Sencsou–21 csapat biztonságos hazatérés nélkül maradt, miután a korábbi, Sencsou–20 legénység már november 14-én visszatért a Földre, a Góbi-sivatagba.
Azonnali megoldás helyett hetekig vártak
Bár tartalék visszatérő kapszula és az indítására alkalmas rakéta készenlétben állt, a tényleges indításra több mint egy hetet kellett várni. Ha vészhelyzet, például tűz vagy újabb törmelékbecsapódás történt volna, a helyzet akár katasztrófával végződhetett volna, mivel nem volt azonnal használható kabin a mentéshez. Felmerült az is, miért engedik a protokollok, hogy személyzet hosszabb időre működő mentőeszköz nélkül maradjon az űrállomáson.
Korábbi űrhajósmentések – most más volt a helyzet
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) korábbi eseteiben – például Butch Wilmore és Suni Williams 2024-es, illetve Frank Rubio 2023-as küldetése során – mindig volt tartalék űrkapszula, amellyel az asztronauták szükség esetén visszatérhettek volna. Most azonban Kína űrhajósai több mint egy héten át nem rendelkeztek ilyennel – ez jelentős biztonsági kockázatot jelentett.
Lehetőség globális űrmentő szolgálat létrehozására
Az esemény rávilágít, hogy az alacsony Föld körüli pályán (LEO) mozgó legénységek továbbra is veszélynek vannak kitéve, és adódhatnak olyan helyzetek, amikor sürgős, nemzetközi összefogásra van szükség. Több szakember szerint ez egyértelmű figyelmeztetés: létre kellene hozni egy globális űrmentő szolgálatot, hiszen a jövőben még több hosszú távú küldetés során adódhatnak váratlan balesetek.
Kína tanult a hibából?
A CMSA illetékesei szerint bíznak benne, hogy ez volt az első és egyben utolsó alkalom, amikor Kínának vészhelyzeti indítást kellett végrehajtania űrhajósok mentése érdekében. A nemzetközi szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák: a hasonló helyzetek elkerüléséhez nemzetközi összefogásra és átfogóbb biztonsági protokollokra lesz szükség az űrkutatás jövőjében.
