Hogyan mérhető az agy valódi kora?
A Floridai Egyetem kutatói 128 felnőttet vizsgáltak két éven keresztül, akik többsége krónikus mozgásszervi fájdalmaktól, például térdízületi kopástól szenvedett. Az MRI-felvételeket egy gépi tanuláson alapuló rendszer elemezte, így meghatározták mindenkinek az úgynevezett „agyéletkorát”, majd összevetették a tényleges életkorukkal. Ha az agyéletkor fiatalabb, mint a biológiai életkor, az jobb mentális egészségre utal.
A nehezítő tényezők – például a krónikus fájdalom, az alacsony jövedelem, a korlátozott iskolázottság vagy a társadalmi hátrányok – idővel egyre kevésbé hatottak az agy öregedésére. Sokkal többet számított, ha valaki odafigyelt a pihenésre, a testsúlyára, nem dohányzott, jól kezelte a stresszt, valamint támogató közeg vette körül. Ezek a szokások hosszú távon is fiatalabban tartották az agyat.
Nyolc év előny egészségesebb szokásokkal
Akik a legtöbb védő tényezővel rendelkeztek, már a vizsgálat kezdetén is nyolc évvel fiatalabb aggyal rendelkeztek, mint a korukból sejthető lenne, és ez az előny a két év alatt is megmaradt. Egy másik érdekes eredmény: minden további egészséges szokás újabb idegrendszeri előnnyel járt.
Az életmód valódi orvosság
Ahogy idősödünk, az agy egyre sérülékenyebb a demenciára és az Alzheimer-kórra. A kutatók szerint az úgynevezett „agyéletkor-rés” jól tükrözi, mennyire őrizte meg valaki a mentális frissességét. Bár a vizsgálat fókuszában azok álltak, akik komolyabb fájdalmakkal élnek, a kutatók szerint bárki profitálhat az optimizmusból, a rendszeres, minőségi alvásból és a stressz tudatos kezeléséből.
Az összegzésük egyértelmű: minden egészséges szokás számít, és valóban az életmód a legjobb orvosság az agy öregedésével szemben.
