Ősi egyiptomi DNS titkai
Egy 5000 éve élt férfi genetikai állományát sikerült feltérképezni, akinek testét a Kairótól délre fekvő Nuwayrat egyik sírjában találták meg még 1902-ben. Eddig mindössze négy teljes ókori egyiptomi genomot sikerült rekonstruálni, ez azonban a legidősebb és legegységesebb. Az adatok szerint az illető genetikailag nemcsak a Közel-Kelethez, hanem Észak-Afrikához is köthető, új megvilágításba helyezve az ókori Egyiptom népességének eredetét.
Macskadorombolás és MI űrpilóták
A macskák dorombolása általában a nyugalom jele, de tudományos szemmel nézve igazi rejtély, pontosan miért és hogyan keletkezik ez a hang. Az MI forradalma az űrkutatásban is új fejezetet nyithat: kutatók megvizsgálták, hogyan teljesít a ChatGPT (MI-alapú szövegmodell) parancsokkal vezérelt űrhajós feladatokban. Az MI meglepően jól oldotta meg a problémákat, noha valójában még nem irányított űreszközt. Az MI-vezérelt rendszerek végleges elterjedése alapjaiban írhatja át a mélyűri küldetéseket, hiszen így már nem korlátozza az embert a fénysebesség, és az élő űrhajósok biológiai igényei sem szabnak határt.
Madárinfluenza: veszélyes ötlet Amerika mezőin
Az USA agrár- és egészségügyi vezetői azt javasolták, hogy néhány baromfitelepet hagyjanak megfertőzni a járványból felgyógyult madarakkal, hogy tanulmányozzák az immunitást. Virológusok és állategészségügyi szakemberek azonban élesen tiltakoznak, szerintük ez kifejezetten veszélyes: így nagy az esélye annak, hogy a madárinfluenza mutálódva átterjedhet emberre.
Őskori nő az arcunk előtt
Digitális rekonstrukcióban keltették életre a 10 500 évvel ezelőtt Belgium területén élt, Margaux asszonyként emlegetett vadászó-gyűjtögető nő arcvonásait. DNS-e és csontmaradványai alapján a kutatók rekonstruálták, hogy világos vagy kék szeme lehetett, bőre pedig kissé világosabb volt, mint a vele egykorú nyugat-európaiaké.
