
A Dolby keményen támadja a Snapchatet
A Dolby négy, saját nevére bejegyzett amerikai szabadalom megsértésével vádolja a Snapchatet, arra hivatkozva, hogy az alkalmazás nemcsak a HEVC-re, hanem egyre inkább az AV1-re is támaszkodik a videók kódolásában és dekódolásában. Bár a Snap már korábban megvásárolta a szükséges HEVC-licenceket, az AV1 ügyében még nem kötött jogdíjmegállapodást a Dolbyval vagy bármilyen szabadalmi konzorciummal.
Ráadásul a Dolby szerint a Snapchat alkalmazása automatikusan felismeri, hogy egy adott eszköz támogatja-e az AV1-et, és ahhoz igazítja a videók lejátszását. A Dolby azt is állítja, hogy az AV1 nagyon hasonló technológiákat használ, mint a HEVC, amelyek után általában licencdíjat kellene fizetni. Elkezdődtek a tárgyalások egy lehetséges licencszerződésről, de ezek kudarcba fulladtak; a Snap mindmáig nem szerzett jogokat a Dolby különböző, AV1-hez kapcsolódó szabadalmaira.
Törékeny az AV1 jogdíjmentessége
Az AV1-et az Alliance for Open Media – amelyhez olyan óriások tartoznak, mint az Amazon, az Apple, a Google, a Microsoft, a Mozilla és a Netflix – eredetileg azzal a céllal fejlesztette ki, hogy a felhasználóknak és fejlesztőknek ne kelljen jogdíjat fizetniük. Az elképzelés szerint mindenki szabadon használhatja és implementálhatja az AV1-et. De a Dolby keresete most minden eddigi ígéretet megkérdőjelezi.
A Dolby azt kifogásolja, hogy az AV1 nem biztosít jogdíjmentességet minden általa használt megoldásra, mivel a szabvány számos olyan alapvető videókódolási technikát alkalmaz, amelyekre a Dolby már korábban szabadalmat jegyzett be. Szerintük ráadásul ugyanezek a szabadalmak a HEVC részét is képezik, ennél pedig már szokás jogdíjat szedni.
Nincs igazán ingyenes kodek?
Az AV1-et menedzselő szabadalmi szervezetek – mint az Access és a Sisvel Group – jogdíjas csomagokat is kínálnak, annak ellenére, hogy az AOMedia ezt ellenzi. Elképzelhető, hogy a szabványosítás során nem sikerült minden érintett piaci szereplővel egyezségre jutni, így azok később kérhetnek pénzt az AV1-szabvány alkalmazásáért. Az Access vezérigazgatója szerint attól, hogy egy kodeket „jogdíjmentesnek” neveznek, a szabadalmakra vonatkozó jogok nem tűnnek el.
Jelenleg nemcsak a Dolby, hanem például az InterDigital is jogvitát folytat az AV1 miatt – utóbbi az Amazon Fire eszközeinek jogsértését állítja. Az Európai Unió versenyhatósága is vizsgálta már az AOMedia licencpolitikáját, de végül nem hozott döntést sem a megfelelőségről, sem az ellenkezőjéről.
Mi következik ebből a felhasználókra nézve?
A mostani perek hosszú távú hatással lehetnek arra, hogy az AV1 mennyire terjed el. A legtöbb videószolgáltató (például az Amazon, a Disney) évekig fizetés nélkül használhatta a kodekeket, mert a szabadalomtulajdonosok eddig főleg hardvergyártóktól és szoftverfejlesztőktől szedtek jogdíjat. Az új trend szerint azonban egyre több streamingszolgáltatót vesznek célba.
Ráadásul, mivel az AV1 fejlesztése során nem írtak elő minden érintett szereplőnek úgynevezett FRAND (fair, reasonable and non-discriminatory) licenckötelezettséget, elképzelhető, hogy bármelyik szabadalomtulajdonos akár magas jogdíjakat is követelhet a jövőben. Ez a bizonytalanság veszélyezteti a szabvány terjedését, és gátolhatja a videók minőségi fejlődését is.
A Dolby és a Snap egyelőre nem reagáltak a kérdésekre, az AV1 sorsa most a bíróság kezében van.
