Hogyan lesz egy tó rózsaszín?
Az évezredekkel ezelőtt kiszáradt folyómedrekből visszamaradt tavakban az idő múlásával nőtt a sókoncentráció, ami egyedülálló környezetet teremtett. Két fő mikroorganizmus, a Dunaliella salina (egy egysejtű alga) és a Salinibacter ruber (vörös baktérium) termeli a tó színéért felelős béta-karotint, ha napfény éri őket. Ez a pigment nemcsak az UV-sugaraktól védi őket, hanem fényenergiát is hasznosít, így segíti túlélésüket és szaporodásukat. A sósziklák azonban sérülékenyek: csapadékos időszakban a só felhígul, és a korábbi lakók helyét fotoszintetizáló algák veszik át, ami eltünteti a rózsaszínes árnyalatot.
Éghajlatváltozás: tavak átváltozása
Az éghajlatváltozás hatását jól mutatja a legendás Hillier-tó (Lake Hillier), ahol a 2022-es rendkívüli csapadék miatt a víz rózsaszínből kékesszürkévé változott. A szakértők úgy vélik, ha a só visszaáll a korábbi szintre, a tó tíz éven belül visszanyerheti eredeti színét. Más tavaknál, például a Rózsaszín-tónál (Pink Lake) a bányászat okozott változást: az évtizedeken át kitermelt só hiánya miatt a különleges mikroorganizmusok eltűntek, a tó kékes lett, helyben pedig még az átnevezést is felvetették. Itt a természetes megújulásra kevés az esély, de a tudósok már fontolgatják, hogy mesterségesen pótolják a sót, visszahozva a régi állapotot.
Egyedülálló ökoszisztéma és földönkívüli példák
A rózsaszín tavak menedéket nyújtanak költöző madaraknak, rákoknak, puhatestűeknek, ezért is fontos ökoszisztémák. Ezek a végletekig sós tavak segítenek megérteni, hogyan alakulhat ki élet más bolygókon, hasonlóan extrém körülmények között is – miközben a Föld legszívósabb élőlényei ma is ezekben a vizekben élnek.
