A több mint százéves RCA-kábel sztori
Az RCA-audiocsatlakozók már 1919 óta léteznek, és főként hifi-alkatrészeket kötnek össze, de PC-hangkártyák vagy régi otthoni mozieszközök is használják. Ezek a kábelek kiemelt szerepet játszanak az analóg berendezések, például erősítők, lemezjátszók, régi komponensek összekapcsolásában, és minden jel szerint még évtizedekig megmaradnak a hifi-kedvelők körében.
Külsőségek és első benyomások
A tesztben egy 4 láb (122 cm) hosszú Amazon Basics RCA-kábel (jelenleg 2500 Ft-ért elérhető), és a kimondhatatlanul drága, 4000 dolláros, azaz kb. 1,4 millió forintos Kimber Kable KS 1036 Select Series párosult. Az olcsó modell aranyozott csatlakozóival ígér megbízható, tiszta hangot, míg luxus ellenfele a „Black Pearl” szilárd ezüst vezetőivel, gyémántbevonatú húzószerszámokon húzva, speciális FEP-szigeteléssel, minden létező high-tech hangzattal próbál imponálni.
Mindeközben már a csomagolás is árulkodó volt: a drága kábel egy orbitális műanyag Pelican-dobozban érkezett, ami inkább hatott bazárinak, mint prémium termékhez méltónak. Ráadásul a drága kábel záras kialakítása is inkább gondot, mint előnyt jelent – a csatlakozó belsejében lévő gyenge műanyag fül pedig műszaki visszalépés a megszokott RCA-kivitelhez képest.
Műszeres teszt: eltűnnek a különbségek
A tudományos teszt során egy állandó 4 kHz-es szinuszhullámot továbbítottak mindkét kábelen át, amit csak minimális torzítás kísért. Érdekes módon a drága kábelben még egy kicsit több hálózati zaj is feltűnt, de a gyakorlatban megkülönböztethetetlen eredmény született. A teljes frekvenciatartományban azonos volt a válasz, fáziseltérés sem volt mérhető, a négyszöghullám-lefutás grafikonja is tökéletesen megegyezett, sőt az aprólékosan felnagyított műszeres mérés is teljes egyezést mutatott.
Az utolsó tesztnél, amikor jitter-spektrumot mértek, a luxuskábel néhány pikoszekundummal (azaz a valóságban észrevehetetlenül) rosszabbul teljesített – pedig a filléres Amazon-kábel hosszabb volt, és az ugyanilyen hosszú prémium darab még többe került volna.
Bukásra ítélt luxuskategória
Az eredmény lényegében egyértelmű: az Amazon Basics-szintű kábeleknél nincs értelme drágábbra beruházni. A zaj, a torzítás és az átvitel alapján ezek a kábelek már rég meghaladták azt a minőségi szintet, ahol bármilyen rendszerben szűk keresztmetszetet jelenthetnének. Amir egy szemléletes példával él: a rendszer olyan, mint két várost összekötő százsávos autópálya – ha dugó van, az a városokban keletkezik, nem az úton.
A végső tanulság: ha különbséget is érzékel valaki zenehallgatás közben, az inkább a hangulaton, figyelmen, személyes élményen múlik – nem a kábelen. Tudományos, vaktesztes mérésnél minden különbség eltűnik. Azaz: inkább költsd a pénzed zenére vagy hangszóróra, ne „csúcskategóriás” kábelre!
