Nagyobb kockázat, nehezebb felismerés
A színtévesztő hólyagrákos betegek átlagosan 52%-kal nagyobb eséllyel haltak meg a diagnózist követő 20 éven belül, mint azok, akik nem szenvedtek színlátászavarban. Nem kizárt, hogy mindez arra vezethető vissza, hogy a színtévesztés megnehezíti a vér felismerését a vizeletben. Márpedig a véres vizelet a hólyagrák egyik legelső, legfontosabb figyelmeztető jele – az időben történő felismerés pedig kulcsfontosságú a sikeres kezeléshez.
Ugyanakkor a színtévesztés, vagyis a színlátáshiány világszerte gyakori: a becslések szerint nagyjából minden 40. ember érintett valamilyen formában. Férfiaknál jóval gyakrabban fordul elő, mint nőknél.
A kutatás korlátai
A kutatók szerint a vizsgálat eredményeit óvatosan kell kezelni. A színtévesztés gyakran rejtve marad, így könnyen előfordulhatott, hogy hibásan soroltak be pácienseket a csoportokba. Ráadásul a színtévesztés sem egységes: a vörös-zöld színlátászavar (deuteranópia) például másképp jelentkezik, mint a vörösérzékelés teljes hiánya (protanópia), de a vizsgálat ezt nem tudta különválasztani. A mintanagyság is rendkívül alacsony volt, így az előzetes eredmények akár más tényezőkkel is magyarázhatók. Fontos: jelenleg csak feltevés, hogy a színtévesztés miatt később veszik észre a hólyagrákot.
Mit tehet, aki érintett?
Nem kizárt, hogy a veszélyeztetett embereket – például az 50 év feletti férfiakat, dohányosokat, véralvadásgátlót szedőket vagy sugárkezelésben részesülteket – érdemes lenne figyelmeztetni az esetleg nem felismert színtévesztés veszélyeire is. Akiknél a színtévesztés ismert, hasznos lehet a vizelet ellenőrzésének alternatív módjai, például speciális tesztcsíkok használata. Ugyanakkor felmerül a kérdés: más rákfajtáknál, ahol a vérzés szintén korai tünet, jelent-e ez hasonló kockázatot? További kutatásokra van szükség, hogy egyértelmű válaszokat kapjunk, de az biztos, hogy a megfelelő figyelem életet menthet.
