Vadkapitalizmus szabályok nélkül
George Russell alakján keresztül éles képet kapunk az 1800-as évek amerikai gazdaságának árnyoldalairól. George szemrebbenés nélkül manipulálja a tőzsdét, és kényszeríti a politikusokat, hogy segítsék vasúti birodalma terjeszkedését: zsarol, megveszteget, és ha szükséges, egész városokat fenyeget, ha üzleti érdekei sérülnek. A pénz az első számára, az emberi sorsok csak másodlagosak. Érdemes megjegyezni, hogy még amikor később a sztrájkoló munkásokkal tárgyal, a végső alku akkor is az ő érdekeit szolgálja. Mindez figyelmeztetésként is szolgálhat: a szabályozatlan kapitalizmus embertelenné válhat.
A magány ára
Nem csak a Russell család tagjai vívják meg a saját csatáikat. Jack Trotter, a Van Rhijn-ház fiatal inasa abban reménykedik, hogy kiemelkedhet, ezért feltalálja a megbízható ébresztőórát, amelyet végül 600 000 dollárért (nagyjából 222 millió forintért) ad el Larry Russell-lel közösen. Bámulatos sikert ér el, de ezzel elveszíti az addigi világát is. Már sehol sem igazán otthon: sem a származása miatt, sem az újonnan szerzett vagyonával. Ennek ellenére nem lesz világos, hogy a pénz valódi boldogságot hozott-e számára.
Pénz és társadalmi elfogadás
Bertha Russell példája mutatja, hogy a pénz valóban utat nyithat, de nem garantálja azonnal az elfogadást. Hiába mérhetetlenül gazdagok, a régi arisztokrácia – főleg a Van Rhijn-ház és Mrs. Astor – folyamatosan kiszorítja Berthát a „tiszta körökből”, nem kap páholyt az operában, mindenhol kibeszélik. Bertha azonban nem adja fel: végül a pénz szava célba ér, és sikerül kivívnia a helyét a társadalomban.
A meggazdagodás veszélyei
Az aranykorban egyetlen rossz pénzügyi döntés mindent elvihet. Oscar van Rhijn bármilyen arisztokrata is, egy elhibázott ingatlanüzlet miatt élete romokba dől – szerencséje, hogy nagynénje kimenti. Mások, mint Mr. Collyer, egykori bankár, válással és névváltoztatással kénytelenek újrakezdeni. George Russell birodalma is folyamatosan veszélyben van: a vasútipar ingatagsága miatt bármikor összeomolhat minden. Az új évad hangsúlyozza: a bankválság következtében egész társadalmi rétegek kerülhetnek veszélybe.
Új iparágak, új világrend
A vasút az 1800-as években olyan forradalmi újításnak számított, mint napjainkban a technológia. Nemcsak az utazást, hanem a vagyoneloszlást, a társadalmi szerkezetet és a hatalmi viszonyokat is gyökeresen átalakította. Ma Mark Zuckerberg, Jeff Bezos vagy a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek éppen úgy formálják a világot, mint egykor a vasútbárók: hihetetlen vagyont és befolyást szereznek minden területen. Oscar van Rhijn akár kriptovalután vagy NFT-n is elveszíthetné vagyonát, George Russell valószínűleg MI-innovatőr lenne.
Összegzésként elmondható, hogy az Aranykor (The Gilded Age) nem mond ítéletet a kapitalizmus felett: bemutatja annak lehetőségeit, kockázatait és emberi áldozatait, miközben a végső kérdésekre a nézőnek magának kell választ adnia – legyen szó fényűző felső tízezerről vagy hétköznapi emberi sorsokról.
