
Hagyományok és jótékonyság a középpontban
A közel harminc év gyászhíreit elemezve kiderült: a legtöbbször a hagyományokhoz köthető szavak kerültek előtérbe – sokszor említették a vallási részvételt és a megszokott családi szokások továbbvitelét. Lényeges szempont, hogy a „jótékonyság”, vagyis mások segítése és a másokról való gondoskodás ugyanilyen hangsúlyt kapott: ezek az értékek az összes nekrológ több mint 70%-ában szerepeltek. Ezzel szemben az „eredmény” vagy „hatalom” szavakkal kapcsolatos értékek jóval ritkábban jelentek meg.
Történelmi események és moralitás a gyászhírekben
Noha nagy történelmi megrázkódtatások, mint például a 2001. szeptember 11-i támadások, hatással voltak a családok értékválasztására, az emlékezések szóhasználatában inkább a hagyományok és a gondoskodás kerültek előtérbe, míg a „biztonság” – például a „túlélés”, „egészség”, „rend” – kevésbé hangsúlyos volt, különösen New Yorkban. A COVID-19 azonban új folyamatokat indított el: a 2020 márciusától kezdődő időszakban a „szeretet”, „együttérzés” és „család” észrevehetően visszaszorultak, a „hagyomány” (például „hit”, „örökség”) kezdetben visszaszorult, később viszont felerősödött.
Nemek, korosztályok és regionális különbségek
A férfiak gyászhíreiben gyakrabban jelentek meg az „eredmény”, „alkalmazkodás” és „hatalom” témák, míg a nőkkel kapcsolatban inkább a „jótékonyság” és az élet örömei domináltak. Az idősebbeket főleg a hagyományőrzés jellemezte, a fiatalokat inkább a függetlenség, a természethez és mások jólétéhez fűződő viszony, illetve a gondolkodás szabadsága. Külön érdekesség, hogy a férfiaknál életkor szerint jobban eltértek a hangsúlyos értékek, míg a nők gyászhíreiben ez kiegyensúlyozottabb maradt.
A nekrológok tanulsága
Fontos, hogy a gyászhírek egyszerre mutatják meg a társadalom aktuális értékrendjét és azt, hogy a családok mire büszkék szeretteikkel kapcsolatban. A kutatás azt is megmutatja, hogy sokan szeretnék, ha a róluk szóló emlékezésekben bizonyos dolgok kapnának hangsúlyt, de ez gyakran másként jelenik meg a valóságban. A jövőben érdemes további különbségeket vizsgálni – például faji, foglalkozás szerinti vagy földrajzi eltéréseket –, illetve visszamenőleg is feltárni a régebbi korok nekrológ-archívumait.
Azt is érdemes megfontolni, hogy a gondoskodó értékek hangsúlyozása vajon motiválhatja-e az embereket a mindennapi életben több kedvességre és odaadásra. Az, hogy miben maradunk emlékezetesek, meghatározza, valójában mit tartunk értékesnek – és ez alakítja azt is, hogyan igyekszünk élni.
