
Oltási fordulat és a járvány növekedése
A meningococcus (baktérium okozta agyhártyagyulladás) elleni védőoltás 2005-ös bevezetésekor az esetek száma 90%-kal visszaesett az Egyesült Államokban. A helyzet azonban 2021-től élesen romlani kezdett: a fertőzések száma ismét növekszik, amit a szakértők a baktériumok mutációjának és a csökkenő átoltottságnak tulajdonítanak.
A legfrissebb amerikai iránymutatás, Robert F. Kennedy Jr., az egészségügyi miniszter nevéhez köthető, már nem ajánlja rutinszerűen a teljes serdülőkorosztály oltását. Így csak a legnagyobb kockázatnak kitett csoportoknak – például HIV-fertőzötteknek vagy közösségekben lakó fiatal felnőtteknek – javasolja a védőoltást, miközben a szülők külön kérésére továbbra is elérhető marad a vakcina a „közös klinikai döntéshozatal” nevű eljárás keretében.
A baktérium gyorsan öl és súlyos szövődményeket okoz
A Neisseria meningitidis baktérium által előidézett agyhártyagyulladás különösen a 10–19 év közötti fiatalokat veszélyezteti, akik gyakran alszanak közös helyiségekben, például kollégiumokban. Annak ellenére, hogy évente csak körülbelül 3000 esetet diagnosztizálnak, a betegség rendkívül agresszív: órák alatt okozhat agyduzzadást, vérmérgezést, gangrénát, amputációkat, sőt akár 24 órán belül halálhoz is vezethet.
A tipikus tünetek – fejfájás, merev nyak, hányás, magas láz – könnyen összetéveszthetők egy egyszerű megfázással. Bár azonnali antibiotikumos kezeléssel a túlélési esélyek javíthatók, még így is minden hetedik beteg meghal. A túlélők ötödénél pedig maradandó egészségi károsodás – például végtagamputáció, hallásveszteség vagy súlyos agykárosodás – alakulhat ki. Mindez arra utal, hogy beláthatatlanok lehetnek a következmények azok számára, akik időben nem kapnak megfelelő orvosi ellátást.
Az új Y-törzs és a veszélyeztetett csoportok
2024-ben az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) egészségügyi figyelmeztetést adott ki: több mint 500 invazív meningococcus-fertőzést regisztráltak, ami a legmagasabb szám 2013 óta. Az esetek jelentős részéért egy meghatározott Y szerotípus volt felelős – ez a törzs szerepelt a korábbi védőoltási programban, ám főként 30–60 év közötti felnőttek, feketék és HIV-pozitív betegek körében bukkant fel.
A CDC több meningitis elleni oltóanyagot hagyott jóvá: a csecsemők és gyermekek számára elérhető A, C, Y, W elleni vakcinákat, valamint a 16 éveseknek ajánlott emlékeztető oltást. A B szerotípus ellen egy másik vakcina létezik, de ezt csak a legveszélyeztetettebbek kaphatják meg külön kérésre.
Tévhitek és vakcina-buktatók
Sokan úgy gondolják, hogy a fertőzés csak időseket vagy gyenge immunrendszerűeket veszélyeztet, valójában azonban egészséges fiatalok is megbetegedhetnek. Vannak, akik a vakcina elérhetőségéről sem tudnak, vagy az orvosok nem ajánlják fel kellőképp a szülőknek a lehetőséget.
A CDC az oltási menetrend módosítását azzal indokolta, hogy további adatokra van szükség egyes vakcinák hosszú távú hatásairól. Ugyan placebokontrollált vizsgálatokkal még nem támasztották alá minden védőoltás hatásosságát, a tíz- és húszéves követéses kutatások már igazolták a biztonságot: a főbb mellékhatások enyhébb tünetek (duzzanat, láz, fejfájás) voltak.
Sorsfordító történetek: az áldozatok arca
Katie Thompson példája jól mutatja, mennyire elhúzódó és súlyos szövődményekkel járó betegség az agyhártyagyulladás. 2005-ben, 19 évesen kapta el a rezisztens baktériumot, éppen abban a hónapban, amikor az első MenACWY vakcinát engedélyezték. Öt hetet töltött kórházban, alig élte túl – és azóta mindennapjait migrén, szédülés, hányinger, idegi problémák és húgyhólyag-működési zavarok nehezítik.
Sok szülő, akik nem jutnak elegendő információhoz, már csak azért sem kérik gyermekük számára a védőoltást, mert nem is tudják, hogy létezik, vagy miként lehet hozzájutni.
Van megoldás?
A CDC továbbra is ajánlja a b típusú Haemophilus influenzae (Hib) és a pneumococcus elleni oltást, azonban ezek csak egyes kórokozóktól védenek. A meningococcus A, C, W, Y és B szerotípusai ellen csak külön vakcinákkal lehet immunizálni a leginkább veszélyeztetett fiatalokat.
Ennek következtében, ha csökken az átoltottság, az agyhártyagyulladás gyorsan halálos szövődményekkel járhat, főleg a tinédzserek és fiatal felnőttek körében. Az új amerikai oltásstratégia emiatt heves vitákat váltott ki – hiszen nem lehet más ország gyakorlatát kritika nélkül átvenni, ha a helyi járványhelyzet épp az ellenkezőjét indokolná.
A következmények beláthatatlanok lehetnek, ha kevesebb tinédzser kapja meg az életmentő védőoltásokat.
