
Miért nehéz kitörni az alkohol fogságából?
Meglepő módon az alkoholizmus nem elsősorban az élvezet hajszolásáról szól; sokkal inkább a fájdalom elől való menekülés mozgatja. Fontos, hogy a Scripps Research kutatói egy egészen apró agyi területet, a thalamus paraventrikuláris magját (PVT) azonosították, amely különösen aktívvá válik, amikor az állatok – jelen esetben patkányok – megtanulják, hogy az alkohol enyhíti az elvonási tünetekkel járó lelki gyötrelmet. Ez az agyi áramkör segít megérteni, miért olyan makacs az alkoholizmusra jellemző visszaesésre való hajlam: az agy kódolja, hogy az ital oldja a stresszt és a szorongást.
Az agy tanulásra hangolt
Érdekes ellentét, hogy az alkohol kezdetben még örömforrás, viszont az idő előrehaladtával már az elvonás kellemetlenségeinek enyhítése válik fő mozgatórugóvá. Amikor a patkányok rendszeresen megtapasztalták, hogy az alkohol megszabadítja őket a rossz érzésektől, az agyuk – különösen a PVT terület – jelentősen élénkebb lett. Ezzel a „negatív megerősítésként” ismert tanulási folyamattal a visszaesési hajlam is egyre erősebbé vált: az állatok akkor is újra alkoholt kerestek, ha ez kellemetlenséggel vagy büntetéssel járt. Ennek ellenére az elsődleges motiváció már nem az öröm, hanem a szenvedés elkerülése lett.
Az agyi pálya, amely a visszaesést táplálja
A kutatók speciális képalkotó módszerekkel vizsgálták a patkányok agyát, hogy feltérképezzék, pontosan mely sejtcsoportok felelősek ezért az asszociatív tanulásért. Négy patkánycsoportot hasonlítottak össze: csak azoknál mutatkozott kiemelkedő aktivitás a PVT-ben, amelyek átélték az elvonásos tanulást, és megtapasztalták, hogy az alkohol valóban csökkenti a szenvedést. Mindez rávilágít arra is, hogy az elvonási tünetekhez kapcsolódó stressz és szorongás hogyan taszítja bele a kört újabb és újabb ivási epizódokba.
Mindenre kiható agyi mechanizmus
Ebből következik, hogy az alkoholfüggőség mögött húzódó agyi hálózatok megismerése nem csupán a szenvedélybetegségek terápiájában jelenthet áttörést. Az úgynevezett „negatív megerősítésre” épülő viselkedési mintázat – vagyis az, hogy valaki mindenáron menekülni igyekszik a fájdalomtól vagy szorongástól – az emberi agy alapvető működésének része. Ez nemcsak az alkohol vagy más szerek rabjainál jelenik meg, hanem például szorongásos zavarok, félelemalapú tanulás és traumás elkerülés esetén is szerepet játszik.
Mi jöhet még?
Fontos, hogy a kutatók következő lépésként nőstény patkányokon is elvégzik a vizsgálatokat, valamint azt is kutatják, pontosan milyen neurokémiai anyagok szabadulnak fel a PVT-ben, amikor a kiváltó környezet előidézi a megkönnyebbülést. Ha sikerül beazonosítani az érintett molekulákat, új gyógyszerfejlesztési lehetőségek nyílhatnak – nemcsak az alkoholfüggőség, hanem más, önromboló viselkedések terápiájában is.
Új megközelítés a függőséghez
A legújabb kutatás rávilágított, hogy a függőség kezelése jóval többről szól, mint a „jó érzés utáni vágy” kordában tartásáról. Az alkohol utáni sóvárgás az agyban a fájdalom és stressz csillapításának tanulásában gyökerezik, így oldalról támadva – az agyi kapcsolatok befolyásolásával – újszerű terápiás megoldások születhetnek. Az alkoholfüggőség, valamint más viselkedészavarok megértése ezzel egészen új dimenzióba kerül.