Az agy saját szemétszállító rendszere
A glimfatikus rendszer folyadékkal teli csatornákból áll, amelyek segítenek eltávolítani az anyagcseréből származó hulladékot és méreganyagokat. Működése a test többi részét tisztító nyirokrendszerhez hasonlítható. Az elmúlt években fedezték fel, hogy a glimfatikus rendszer kiemelten fontos az agy öntisztulásában: egyfajta rejtett vízvezeték, amely ha nem működik megfelelően, káros fehérjék halmozódhatnak fel. Ezek kapcsolatba hozhatók például az Alzheimer-kórral és más neurodegeneratív betegségekkel.
Fejsérülések és a glimfatikus rendszer változásai
A kutatók speciális MRI-módszerrel (DTI-ALPS) vizsgálták a glimfatikus működés változásait, közel 300 harcos több évre visszamenő adatai alapján. Összesen 280 sportoló adatait tekintették át: 95-nek a vizsgálat indulásakor már voltak kognitív zavarai, 20 egészséges sportoló pedig kontrollcsoportként szolgált. Az MRI-n látható glimfatikus index korán előre jelezheti a szellemi hanyatlást: bizonyos értékei már évekkel a tünetek előtt utalhatnak idegrendszeri problémák kialakulására.
Kezdeti túlműködés, majd kimerülés
A vizsgált sportolóknál a glimfatikus aktivitás kezdetben magasabbnak mutatkozott a kognitív zavarral élők körében, majd idővel – ahogy nőtt a kiütések száma – látványosan visszaesett. Idővel a rendszer kimerül, és nem képes tovább lépést tartani a sérülésekkel: az agy előbb igyekszik fokozni a tisztítást, de egy határon túl feladja a harcot.
Ugyanakkor a kognitívan ép sportolók glimfatikus indexe kezdettől fogva alacsonyabb volt, a glimfatikus aktivitás és a kiütések előfordulása közötti összefüggések pedig csoportonként eltérő mintázatot mutattak.
Korai felismerés, kockázatcsökkentés
A felismerés kulcsfontosságú: a glimfatikus rendszer károsodásának korai jelei alapján még időben javasolható pihenés, orvosi segítség vagy akár karrierváltás. Ez segíthet megvédeni a sportolók hosszú távú agyi egészségét, mivel a maradandó károsodás még a tünetek megjelenése előtt kimutatható.
