Súlyos következmények egyetlen adatszivárgás után
Különösen fontos kiemelni, hogy a közelmúltban a Discord nevű üzenetküldő és játékplatform egyik ügyfélszolgálati partnere hackertámadás áldozata lett. Az incidens során a támadók olyan felhasználók adataihoz jutottak hozzá, akik a Discord ügyfélszolgálatát vagy biztonsági csapatát keresték meg. Az ellopott adatok között szerepeltek nevek, e-mail-címek, IP-címek, némi számlázási adat, valamint az ügyfélszolgálati levelezés is. Ugyanakkor az esemény legnagyobb kockázatát a hivatalos, állami igazolványokról – például útlevélről, jogosítványról – készült képek jelentették, amelyek az életkor-igazolás miatt kerültek a rendszerbe.
Az életkor-ellenőrzési törvények csapdája
Európában és világszerte egyre több ország vezet be olyan szabályozásokat, amelyek kötelezővé teszik az életkor igazolását, jellemzően állami okmányokkal. Ezen adatok gyűjtésének és tárolásának elmulasztásáért a vállalatokat akár több százmillió forintos (több millió dolláros) bírsággal is sújthatják. Az eredeti cél természetesen az, hogy a fiatalkorúakat védjék meg az online térben, ugyanakkor ezzel a szervezeteket egy kibervédelmi rémálom szélére sodorják. Ilyenkor már nem mérlegelhetnek: a minimális adatgyűjtés elve nem alkalmazható, hiszen törvényi kötelezettség minden érzékeny információ begyűjtése.
Folyamatosan növekvő kockázat
A problémát fokozza, hogy szinte bármely szervezet – az egészségügyi szolgáltatóktól és pénzügyi intézményektől kezdve, az oktatási szervezeteken át a webáruházakig – érintetté válhat az azonosítási kötelezettség miatt. Minden újabb adatbázis, amely állami okmányokat tárol, lehetséges következő célpont a hackerek számára. Amikor adatszivárgás történik, a következmények túlmutatnak a közvetlen áldozatokon: bírság, peres eljárás, bizalomvesztés és reputációs kár is fenyeget. Egyetlen komolyabb szivárgás akár a kis- és középvállalkozásokat is teljesen tönkreteheti.
Az MSP-k és a komplexitás csapdája
A menedzselt szolgáltatókat (MSP-ket) különösen nehéz helyzet elé állítják ügyfeleik változatos adatvédelmi és jogszabályi igényei. Egy sikeres támadás esetén egyszerre tucatnyi vagy akár száz szervezet adatai kerülhetnek veszélybe. A hagyományos MSP-eszköztár gyakran több, különálló rendszert használ mentésre, védelemre, sebezhetőség-kezelésre. Ez rengeteg integrációs hibalehetőséget, biztonsági rést és „fekete foltot” teremt. Az adatok titkosítása, a szabályok összehangolása, a platformok közötti kommunikáció sokszor hiányos – így az ügyfelek érzékeny adatainak, köztük a mostanában kötelezően tárolt állami igazolványoknak, pénzügyi vagy egészségügyi adatoknak a védelme nem biztosított.
Az integrációban rejlik a jövő
Mindezek alapján megállapítható, hogy nem a plusz biztonsági eszközök jelentik a megoldást, hanem az egységes, natívan integrált platformokra való áttérés. Egyetlen felületen, közös menedzsmenttel, teljes körű átláthatósággal jelentősen csökkenthető a támadási felület. Így a cégeknek nem kell azzal bajlódniuk, hogy melyik eszköz melyik adatot védi – minden egy helyen, hatékonyan kezelhető. Az adminisztrációs teher csökken, kevesebb hibalehetőség marad, és az ügyféladatok védelme is magasabb szintre emelhető. Ez a stratégia különösen akkor lényeges, amikor jogszabályi kényszer miatt egyre több személyes adatot kell tárolni.
Új korszak kezdődik a kiberbiztonságban
Különösen fontos kiemelni, hogy a „ne gyűjts több adatot, mint amennyit meg tudsz védeni” elvét ma már nem lehet mindenhol alkalmazni. Az aktuális szabályozások miatt folyamatosan bővül az érzékeny személyazonosító adatok köre, és az esetek azt mutatják: csak az egységes, natív integrációval rendelkező kiberbiztonsági platformok képesek lépést tartani az új kihívásokkal.
