
Életmentő segítség: az igények gyorsan nőnek
Az állami támogatások hiányában a rászorulók száma napról napra emelkedik. Texasban például naponta mintegy 125 ezer ember marad élelmiszerre fordítható pénz nélkül, és a Houston Food Bank elnöke, Brian Greene szerint a helyzet napról napra súlyosbodik. A szövetségi alkalmazottak közül is egyre többen szorulnak segítségre, mióta tart a leállás.
Santa Clara és San Mateo megyében, Kaliforniában több mint 168 ezren függenek a SNAP helyi változatától, a CalFreshtől. A Second Harvest of Silicon Valley élelmiszerbank naponta csaknem kétszer annyi megkeresést kap, mint korábban: több mint 1500-an kérnek segítséget online, telefonon pedig a hívások száma a háromszorosára nőtt. Az adományokból gazdálkodó intézmények igyekeznek növelni a beszerzéseiket és a kiosztott élelmiszer mennyiségét, de már most érzékelhető, hogy a jelenlegi helyzet tovább fokozza a szükséget.
Túlterhelt dolgozók, emelkedő költségek
Louisiana államban a helyi törvényhozás tartalékalapot hozott létre a SNAP-hiány kezelésére, de már ezt megelőzően is ellátási zavarokat okozott az alapanyagok beszerzése. Jon Toups, a Second Harvest Food Bank of South Louisiana vezetője szerint minden egyes étkezésre, amelyet az élelmiszerbankok biztosítanak, a SNAP kilenc továbbit tudna fedezni. Így a támogatás kiesése óriási hiányt okoz.
A Houston Food Bank jelenleg katasztrófaüzemmódban működik: 425 ezer rászoruló család ellátásához legalább kétszeresére kellene emelniük a kibocsátást, de most is közel 50%-kal próbálják növelni a kapacitást. Ehhez minden rendelkezésre álló eszközt igénybe vesznek, a beszerzési csapatnak szabad kezet adtak, hogy minden szükséges élelmiszert megvegyenek. Speciális élelmiszerosztó helyeket állítottak fel – például a houstoni NRG Stadion parkolóiban –, ezek működtetése alkalmanként 5,4 millió forintba (15 ezer dollárba) kerül. Az önkéntesek feszített tempóban dolgoznak, sokszor a megszokott munkaidő többszörösét vállalva.
Lényeges szempont, hogy a tartalékok felélése és az extra költségek hosszú távon nem fenntarthatók. A Second Harvest of Silicon Valley például 15%-kal növeli az egyes kiosztások mennyiségét, mert csak így tudnak lépést tartani a növekvő kereslettel.
Mi segíthet most tényleg?
Mindezek dacára a helyzet inkább hasonlít egy természeti katasztrófa utáni időszakhoz, amikor viszont általában a kormányzat is segíti a helyreállítást. Most azonban maga a kormányzati leállás okozza a gondot. Egyetlen támasz maradt: az adományozók és önkéntesek áldozatvállalása, ez tartja eddig működőképesen a rendszert. A pénzadományok jelentik a leggyorsabb és leghatékonyabb segítséget, mert így az élelmiszerbankok pontosan ott és azt tudják beszerezni, amire éppen szükség van. Emellett önkéntesek osztják ki az ételt, válogatják az adományokat és csomagolnak.
Mindezt figyelembe véve aggasztó, hogy az adományozási hajlandóság előbb-utóbb csökkenhet – ahogyan egy válságban mindig –, miközben a rászorulók száma folyamatosan nő.
A válság még csak most kezdődött
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a válság még csak az elején tart. Ha a SNAP-program finanszírozása nem indul újra, minden egyes nappal nő az élelmiszerbankokra nehezedő nyomás. Az ilyen mértékű igényeket az adományalapú rendszer önmagában hosszú távon nem tudja kiszolgálni.
A megoldás kulcsa, hogy Washingtonban mielőbb rendeződjön a helyzet. Addig viszont csak összefogással lehet átvészelni ezt az emberek számára mindennapi gondokat jelentő, emberi kezek által előidézett válságot.
