
Mit rejt az Obazowa-barlang?
A barlang feltárása körülbelül 40 éve kezdődött, és már az első leletek is különlegesnek számítottak: mamutagyarból faragott bumeráng, vörös okkerbe borított ősemberi csontok, állatfogakból készült medálok és pattintott kőkések kerültek elő egymás mellől. A régészek szerint ezek az eszközök és díszek már a felső-paleolitikumi emberekhez (Homo sapiens) tartoztak, és merőben eltérnek attól, amit az alsóbb, neandervölgyiek által lakott rétegekből emeltek ki. Ez arra utal, hogy újfajta technikai tudás és kulturális szokások jelentek meg ezen a helyszínen 50 000–12 000 évvel ezelőtt.
Megállapítható-e a bumeráng pontos kora?
A lelet tényleges korának meghatározása nem ment egyszerűen – a tárgyakat konzerváló anyagok ugyanis torzíthatják az eredményt. Bár egy korábbi vizsgálat csak 18 000 évesnek mutatta a bumerángot, újabb radiokarbon-elemzések egyértelműen kimutatták: ugyanabban a rétegben talált emberi ujjcsont már legalább 31 000 éves, míg az állatcsontok korát 41 500 évre becsülték. A mamutagyar bumerángot végül statisztikai modellezéssel 42 365 és 39 355 év közé datálták, vagyis a világ legősibb ismert bumerángjai közé tartozik.
Az ősi dobóbot jelentősége
A klasszikus bumerángokról, amelyeket az ausztrál bennszülöttek több célra használtak, eddig legkorábban 20 000 éves leletek ismertek. Az Obazowa-barlangból előkerült mamutagyar dobóbot azonban új szintre emeli az őskori eszközhasználatról alkotott képünket: egyértelműen bizonyítja, hogy a Homo sapiens már több mint 40 000 évvel ezelőtt is képes volt komplex, agyafúrt vadászeszközöket tervezni és elkészíteni.