
Vérerek Scotty, a T. rex csontjaiban
Igazi szenzációnak számít, hogy egy kutatócsoport sikeresen azonosított ősi vérereket egy kivételesen jó állapotban fennmaradt T. rex példány (becenevén Scotty) fosszíliájában, amelyet a kanadai Royal Saskatchewan Múzeum gyűjteményében őriznek. Scotty nemcsak a világ legnagyobb ismert T. rexe (a becslések szerint nagyjából 8,8 tonnát nyomott és 13 méter hosszú volt), hanem az egyik legteljesebb példány is, akit valaha találtak. Életének 66 millió évvel ezelőtti viszontagságait számos sérülés tanúsítja: a megtalált csontok között bőven akad harc vagy betegség okozta törés, köztük egy részlegesen begyógyult, súlyos bordatörés.
Fizikusi szemmel a dinoszauruszcsontokon
A kutató fizikushallgatóként csatlakozott egy úttörő csapathoz, amely szinkrotron-gyorsítóval készített nagyfelbontású 3D modelleket fosszíliákról. Ezekkel a speciális, nagy intenzitású röntgensugarakkal úgy tudtak a dinoszauruszcsontok belsejébe nézni, hogy közben nem okoztak bennük károsodást. Kiderült, hogy a bordában egymásra rakódott, vasban gazdag, ásványosodott vérerek húzódnak meg egy rendkívül bonyolult megkövesedési folyamat eredményeként.
Technológiai ugrás a paleontológiában
A kutatás során két kihívással kellett szembenézni: hogyan lehet belátni a masszív, megkövesedett csontok belsejébe, illetve hogy a hagyományos orvosi CT már nem elég erős ehhez. A szinkrotronröntgen azonban áttörést hozott ezen a téren, hiszen apróbb mikrostruktúrákat – például vérereket – is képesek voltak felismerni. Ráadásul a minták kémiai összetétele is vizsgálhatóvá vált: két jól elkülönülő, ásványosodott réteget azonosítottak, amelyek a különleges fosszilizáció nyomait őrzik.
Következtetések a gyógyulási folyamatra
A megőrződött vérerek tanulmányozásával a kutatók azt remélik, hogy többet megtudhatnak arról, hogyan zajlott a T. rex gyógyulása és túlélési mechanizmusai. Ezek az eredmények más dinoszauruszfajokkal is összevethetők, új evolúciós összefüggéseket feltárva. Így arra lehet következtetni, hogy érdemes a további kutatásokban elsősorban a baleset vagy betegség nyomait viselő csontokat vizsgálni, hogy újabb lágyszövet-maradványokat találhassanak.
A legújabb multidiszciplináris és mesterséges intelligencia alapú technológiák alkalmazásával soha nem látott részletességgel tárulhat fel előttünk a dinoszauruszok egykori élete.