A titokzatos Somló-hegy múltja
A Somló-hegy nemcsak a borairól híres, régészeti jelentőségét is már a 19. század végén felismerték, amikor helyi gazdák és borászok ősi tárgyakat találtak itt. Ékszerek, bronzedények, fegyverek kerültek elő, igazolva, hogy a Kr. e. 13–6. század között jelentős emberi jelenlét volt a vidéken. A pontos feltárási helyeket azonban nem jegyezték fel, így máig rejtély, kik éltek ekkoriban ezen a területen.
Bronzkori elithez köthető halomsírok és titkos rituálék
Korábban monumentális halomsírokból előkerült vaskori temetkezési tárgyak alapján a szakértők feltételezik, hogy a Somlóhoz hasonló dombok az elit harcos vezetők hatalmi központjai lehettek. A legújabb kutatások során légi lézerszkennelést és terepi fémdetektoros vizsgálatokat alkalmaztak, így fedezték fel a Somlón elrejtett első fémtárgy-együtteseket. Az első évben hat bronz- és vaskori tárgycsoportot azonosítottak, köztük példátlanul sok helyben készült bronzeszközzel.
Rituális kincselrejtés és egyedülálló edényes lelet
Az eddig feltárt több mint 900 fémtárgy többsége a hegy délkeleti fennsíkjáról származik, és azt sugallja, hogy itt helyben dolgozták fel a bronzot. Különösen izgalmas, hogy az V. kincslelet az első bizonyíték a térségben a fémtárgyak szakrális célú földbe temetésére ebben az átmeneti korszakban. Ebben egy kerámiában elrejtett fémtárgy-együttest is találtak – ilyenre a késő bronzkorból nyugaton korábban nem volt példa.
Harci vezetők és a mai kérdések
A leletek alapján a térségben törzsi szervezetű, elit harcosok által vezetett közösségek élhettek, akik kincsek elrejtésével emelték ki hatalmukat. Bár közvetlen műhelyt nem sikerült azonosítani, egy épületrész előkerült. A kutatók remélik, hogy a jövőbeli feltárások pontosabb képet adnak majd a Somló-hegy lakosságáról és a rejtélyes kincselrejtési szokásokról.
