Miért zöldül az üstökös?
A meglepetések sora itt nem áll meg: a zöld ragyogásért nem földönkívüli erők, hanem kémiai reakciók felelősek. Az üstökösből távozó gázok között most jelentős a két szénatomból álló dikarbon (C2), amely a napfény hatására zölden fluoreszkál. Korábban is észlelték már ezt a tipikus színárnyalatot más üstökösöknél, de az ATLAS sokáig vörösesebb volt. Ez arra utal, hogy az űrben töltött hosszú idő után új, eddig rejtett anyagok párolognak el belőle a Nap melegétől, ezzel újabb részleteket árulva el belső összetételéről és eredetéről.
Jöhet újabb kitörés?
Az üstökös jelenleg gyorsan közelít a Földhöz, december 19-én ér a legközelebb, ekkor 270 millió kilométerre lesz bolygónktól. A kutatók szerint az sem kizárt, hogy újabb látványos anyagkitörésekre számíthatunk, mivel sok üstökös a napközelség utáni melegre késleltetve reagál: ilyenkor kezdenek újabb anyagok párologni, váratlan felvillanásokat okozva.
Még több titokról rántja le a leplet
A 3I/ATLAS az elsőként felfedezett intersztelláris objektumok egyike, ráadásul a legnagyobb és feltehetőleg a legrégebbi ilyen test, amely valaha betévedt a Naprendszerünkbe. Először – több mint 210 000 km/h-s sebességgel haladva – idén júniusban észlelték, és soha többé nem tér vissza a közelünkbe. Eredetének és összetételének feltárása érdekében több tucatnyi obszervatórium figyeli, mivel révén újabb részleteket tudhatunk meg a csillagrendszerek keletkezéséről és a világegyetem legkorábbi időszakairól.
