
A talaj mikrobiális öröksége – évezredek tapasztalata
Kansas állam keleti, csapadékosabb régióitól egészen a nyugati, szárazabb Felföldig hat különböző területről gyűjtöttek talajmintákat, és megvizsgálták, miként változnak a mikrobiális örökség hatásai a klíma mentén. A kutatók öt hónapon keresztül kétféle vízellátással kezelték a különböző eredetű talajokat, ezzel erősítve a mikrobaközösségek eltérő „múltbeli tapasztalatait”. Mindezek dacára a baktériumok és gombák évezredeken átívelő „memóriája” talán még sosem mutatkozott meg ennyire világosan: több ezer generációval később is kimutatható volt a korábban megélt szárazság hatása.
Őshonos növények előnye a helyi talajban
A vizsgálatok szerint a helyi, őshonos növények — ebben az esetben a gamagrass — jóval nagyobb hasznot húztak a helyi mikrobák aszályhoz kötődő emlékeiből, mint a más vidékekről származó, mezőgazdaságban használt növények, például a kukorica. Mivel a gamagrass évezredeken át együtt fejlődött ezekkel a mikrobiális közösségekkel, előnyt élvezett, míg a kukorica, amelyet Közép-Amerikában háziasítottak, és csak néhány ezer éve jelent meg ezen a területen, nem tudta ugyanolyan mértékben kihasználni a talaj „memóriáját”. Lényeges hangsúlyozni, hogy az ilyen együttfejlődés komoly előnyt jelenthet a klímaváltozás idején.
A mikrobák és a génaktivitás csodája
A kutatók nemcsak a növények teljesítményét vizsgálták, hanem molekuláris szinten is nyomozást végeztek. Kiderült, hogy a növények génkifejeződése szorosan összefügg a mikrobaközösségek múltbeli tapasztalataival. Egyik izgalmas felfedezésük a nicotianamin-szintáz nevű gén szerepe volt, amely normál esetben a vashozzáférést segíti, de emellett egyes növényekben fokozza az aszálytűrést is. Fontos, hogy ez a gén csak akkor aktiválódott, ha a növény aszályos múltú mikrobákkal élt együtt, így a növények reakciója erősen függött a talaj mikrobiális emlékezetétől.
Közös fejlődés haszna a mezőgazdaságban
Az ilyen eredményekből a biotechnológiai vállalatok is profitálhatnak, hiszen az aszályhoz alkalmazkodott mikrobák tenyésztése és hasznosítása már több milliárd forintos iparággá nőtte ki magát. Mindezek ellenére sok részlet még homályos: nem tudni pontosan, mely bakteriális gének felelősek a hatásért, és miként vándorol az aszály emléke a talajból a növényekbe. A multidiszciplináris szemlélet — amely a genetikai elemzést, a növényélettant és a mikrobiológiát ötvözi — elengedhetetlen ehhez a kutatáshoz.
Ebből következően a talaj mikrobiális memóriájának vizsgálata hosszú távon segítheti a növények és a mezőgazdaság alkalmazkodását a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz.
