Mi történt a kutatásban?
Annak megvizsgálására, hogy a két népszerű módszer – a gyógyszeres kezelés és a sport – hogyan működik együtt, a Rutgers Egyetem kutatói 72 túlsúlyos, anyagcserezavar miatt veszélyeztetett embert osztottak négy csoportba. Az egyik csoport intenzív edzést végzett, a második ugyanazt a mozgást metforminnal együtt. Egy harmadik csoport könnyebb testedzést végzett, a negyedik ugyanezt metforminnal kombinálva. Tizenhat hét után többféle egészségügyi mutatót mértek, főként arra voltak kíváncsiak, hogyan reagálnak a vérerek az inzulinra – ez befolyásolja, hogy étkezés után mennyire tud a vércukor bejutni a sejtekbe.
Mégis lelassulnak a javulások
Az eredmények egyértelműek: önmagában már a mozgás – mindegy, hogy magas vagy alacsony intenzitású – fokozta a vérerek inzulinérzékenységét, vagyis egészségesebben és rugalmasabban működtek. Ezzel szemben a metformin szedése a mért pozitív változásokat jelentősen mérsékelte. Nemcsak az éreredmények, hanem a fittség, a vércukor és a gyulladásos mutatók javulása is jelentősen elmaradt az edzés önmagában elért hatásához képest.
Azt gondolnánk, hogy a két módszer – külön-külön bizonyítottan hatásos – együtt a legjobb lenne. Mégis az a helyzet, hogy aki metformint szed és emellett sportol, annak sem az állóképessége, sem a szervezete cukoranyagcseréje nem fejlődik igazán.
Mindennapi életre is hatással van
Ennek komoly következménye lehet, hiszen a jobb fizikai erőnlét rengeteg mindennapi tevékenységhez – például lépcsőzéshez, gyerekekkel való játékhoz vagy társasági élethez – hozzájárul. Ha ezek a pozitívumok elmaradnak, az összességében rontja az életminőséget.
A kutatók hangsúlyozzák: nem arról van szó, hogy bárkinek abba kellene hagynia a gyógyszer szedését vagy a testmozgást. Inkább oda kell figyelni, hogy a kettő együtt esetleg kevésbé működik, mint gondoltuk. Az orvosoknak és a betegeknek egyaránt figyelniük kell arra, hogy az együttes alkalmazással várható előnyök valóban jelentkeznek-e.
Miért rontja a metformin a sport hasznát?
A háttérben a metformin sejtszintű működése állhat. A gyógyszer a mitokondriumok, vagyis a sejtek energiaközpontjainak aktivitását csökkenti. Ez egyrészt jótékony, mert mérsékli az oxidatív stresszt és szabályozza a vércukrot, ugyanakkor gátolhatja azokat a sejtátalakulásokat, amelyeket épp a testmozgás váltana ki – például hogy a sejtek jobban dolgozzanak fel cukrot és hatékonyabban működjenek.
Ez a mostani kutatás az elsők között vizsgálta külön is a vérerek inzulinérzékenységét, ami mind a szív- és érrendszeri, mind a cukorháztartási egészség szempontjából kulcsfontosságú. Sikerült kimutatni, hogy a metformin nemcsak az izmokban, hanem a fő artériákban és a hajszálerekben is rontja az edzés hatásait.
Mit lehet ebből tanulni?
Az Egyesült Államokban közel 35 millió ember él 2-es típusú cukorbetegséggel, sokaknál alkalmazzák egyszerre az életmódváltást és a gyógyszeres kezelést. Ha ezek nem erősítik, hanem rontják egymást, az a későbbi egészségügyi kockázatot növelheti.
A kutatók szerint újra kell gondolni, hogy mikor, ki, hogyan kombinálja a sportot és a metformint, illetve más gyógyszereket. A cél, hogy a lehető legjobb ajánlásokat adják a krónikus betegségek megelőzéséhez.
