A sarki plankton titkos fegyver a szénmegkötésben

A sarki plankton titkos fegyver a szénmegkötésben
A Déli-óceán mélyén apró, mégis jelentős lebegőlények – például a kopogóatkák, a krill és a salpák – kulcsszerepet játszanak a globális szénmegkötésben. Egy friss nemzetközi kutatás elsőként számszerűsítette, hogyan növelik ezek a mikroszkopikus állatok a mélytengeri szénraktározást szezonális függőleges vándorlásukkal. Évente milliós nagyságrendben ereszkednek 500 méternél mélyebbre, ahol légzésük és természetes elhalásuk révén jelentős mennyiségű szén-dioxidot juttatnak a mélybe.

Több évtizedes adatok: plankton, mint főszereplő

Kutatók több ezer hálóval gyűjtött planktonminta elemzésével kimutatták: a „szezonális migráns pumpa” évente mintegy 65 millió tonna szenet szállít lejjebb a tengerben. Ennek 80%-áért a mezőzooplankton felelős, legfőképp a kopogóatkák, míg a krill csupán 14%-kal, a salpák pedig 6%-kal járulnak hozzá. Ez a természetes szénelnyelés sokáig háttérbe szorult a korábbi modellekben, amelyek inkább a szerves hulladék gravitációs süllyedését hangsúlyozták.

Életbevágó az ökoszisztéma védelme

A Déli-óceán a tengerek által elnyelt, emberi eredetű szén-dioxid 40%-át köti meg. A planktonok nemcsak hatékonyan juttatják a szenet a mélybe, hanem a felszíni tápanyag-körforgást is segítik. A klímaváltozás azonban átrendezi a fajeloszlást: csökken a krill mennyisége, nő a kopogóatkáké, átalakul az ökoszisztéma. A folyamatokat bonyolítja az ipari halászat is, ami szintén veszélyezteti a krillt, amely az egész tengeri élővilág alapját képezi. Az éghajlati modelleket sürgősen frissíteni kell, hogy figyelembe vegyék a zooplankton közvetlen szerepét a szén körforgásában.

2025, adrienne, phys.org alapján

  • Te mit gondolsz, az embernek be kellene avatkoznia az ilyen tengeri folyamatokba?
  • Te szerinted helyes, ha a gazdasági érdekek előbbre valók az ökoszisztémánál?
  • Te mit tennél, ha felelős döntéshozó lennél ebben a helyzetben?




Legfrissebb posztok