Az aszteroidák titkai
Az aszteroidák a Naprendszerünk korai történetének maradványai, a bolygó- és holdkeletkezés előtti idők nyomait őrzik. Például a gyorsan forgó aszteroidák vizsgálatával a kutatók többet tudhatnak meg az évmilliárdok során végbement változásokról. A Rubin Obszervatórium már az első héten több ezer, eddig ismeretlen aszteroidát fedezett fel. A tíz évre tervezett, nagy felbontású LSST-égboltfelmérés hivatalosan még el sem kezdődött, de az eredmények máris felülmúlták a várakozásokat.
Lebilincselő sebesség és szerkezeti rejtély
A csapat számára igazi meglepetés, hogy a 2025 MN45 épségben marad ilyen gyors forgás mellett. Úgy tűnik, valószínűleg tömör kőzetből állhat, miközben a legtöbb aszteroida inkább laza törmelékhalmaz. Lehet, hogy egy korábban ütközést szenvedett, hatalmas aszteroida maradványa: az ütközés után csak a legerősebb mag maradt egyben.
Rekordok a főövbeli aszteroidák között
A 2025 MN45 a Mars és a Jupiter közötti főövben található, ahol az eddigi tapasztalatok szerint az aszteroidák általában legalább 2,2 óra alatt fordulnak meg. Az ennél gyorsabban forgó égitestek szerkezete rendkívüli szilárdságot feltételez. A Rubin első adatsorában 16 további, szokatlanul gyorsan forgó, legalább 90 méteres aszteroida tűnt fel (közülük kettő 2 percnél is rövidebb idő alatt fordul körbe) – szinte mindegyik a főövben kering.
Soha nem látott égi világ tárul fel
A Rubin Obszervatórium vizsgálati adatai mintegy 1900 olyan aszteroidát tartalmaznak, amelyeket még soha senki nem figyelt meg. A következő hónapokban kezdetét vevő, tíz évre tervezett égboltfelmérés során várhatóan soha nem látott részletességgel tárul fel a Naprendszer kisebb égitestjeinek világa.
