Rejtett dimenziók és a hétdimenziós tér
Richard Pincak és munkatársai azzal foglalkoznak, vajon az anyag és az erők tulajdonságait levezethetjük-e olyan dimenziók geometriájából, amelyek érzékeink számára rejtve maradnak. Úgy vélik, hogy világegyetemünk több dimenziót is tartalmaz, melyek bonyolult, összehajtogatott, kompakt hétdimenziós (G2-sokaság, G2 manifold) formákban rejtőznek. Ezeket a szerkezeteket hagyományosan statikusnak tekintették, most viszont azt vizsgálták meg, hogy miként változnak az időben a G2-Ricci-áramlás révén, amely folyamatosan módosítja belső geometriájukat.
Csavarodás és stabilitás
Ahogyan a DNS vagy az aminosavak bal- és jobbkezes szerkezete az élet alapját képezi, úgy a plusz dimenziókban is létezhet csavarodás, egyfajta belső forgás. Amikor modellezték ezeknek a csavart szerkezeteknek a változását, az derült ki, hogy a geometria magától stabil formákat – úgynevezett szolitonokat – vehet fel. Ezek a szolitonok új magyarázatot adhatnak például a spontán szimmetriasértés jelenségére – mindezt csakis a geometria alapján.
A tömeg eredete új fényben
A részecskefizika standard modelljében a tömeg a Higgs-mező révén jön létre, ami például a W- és Z-bozonokat is tömeggel látja el. Az új elmélet szerint azonban nem egy külön mező okozza a tömeget, hanem maga az extra dimenziók csavarodott geometriája. Vagyis a tömeg annak az ellenállásnak a következménye, amelyet maga a téridő belső szerkezetével szemben fejt ki.
Kozmikus tágulás és új részecske lehetősége
A geometriai csavarodás kapcsolatban állhat az univerzum nagy léptékű görbületével. Ez akár magyarázatot nyújthat a pozitív kozmológiai állandóra és a gyorsuló tágulásra is. A kutatók egy új, eddig ismeretlen, a csavarodáshoz kötött részecske – a Torstone – létezését is felvetik, amit a jövő kutatásai igazolhatnak.
Einstein örökségének továbbgondolása
A kutatás célja, hogy Einstein nagy ötletét – miszerint a gravitáció a geometria eredménye – továbbvigyék: talán minden fizikai erő a hatalmas, hétdimenziós téridő szerkezetéből származik, és nem külön mezőkből, mint eddig hittük. Az univerzum az egyszerűségre törekszik – talán a W- és Z-bozonok tömegét is a hétdimenziós tér adja, nem a híres Higgs-mező.
