Az elveszett pleiotrofin és a Down-szindróma agya
A Down-szindróma minden 640. újszülöttet érint az Egyesült Államokban. Fejlődési lemaradásokkal, rövidebb várható élettartammal, illetve gyakrabban fellépő egészségügyi problémákkal jár, mint például szívfejlődési rendellenességek vagy látás- és halláskárosodás. Ezért a kutatók folyamatosan keresik, milyen tényezők okozzák az idegrendszeri zavarokat. Különösen fontos, hogy a kutatók most egy pleiotrofin nevű molekulát azonosítottak, amely Down-szindrómás egerek agyában hibásan, illetve alacsony szinten működik.
Pleiotrofin: az új remény
A pleiotrofin általában az agyfejlődés kritikus időszakaiban nagy koncentrációban van jelen, és jelentős szerepe van a szinapszisok, vagyis az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakításában, illetve a neuronok közötti összeköttetésekben. Nem egyértelmű, de lehetséges, hogy a hiánya zavarja a Down-szindrómás agy jelátviteli rendszerét.
Vírusalapú molekulaszállítás
A kutatócsoport genetikailag módosított vírusvektorokat használt, amelyekből minden káros összetevőt eltávolítottak, és a hasznos pleiotrofinnal töltöttek meg. Így tudták a molekulát célzottan eljuttatni az agysejtekbe, pontosabban az asztrocitákba – ezek azok a sejtek, amelyek képesek a szinapszisokat befolyásoló molekulákat termelni.
Agyplaszticitás mint kulcs
Az eredmények szerint a pleiotrofin pótlása növelte a szinapszisok számát, különösen a tanulásban és memóriában fontos hippokampuszban. Továbbá nőtt a plaszticitás, vagyis az agy képessége arra, hogy új idegi kapcsolatokat hozzon létre, vagy módosítsa a régieket. Emiatt fennáll a lehetőség, hogy a jövőben más neurológiai betegségeknél is alkalmazható lesz ugyanez a stratégia.
Túl a Down-szindrómán – új terápiás utak
A kutatók hangsúlyozták, hogy a pleiotrofin önmagában még nem oldja meg a Down-szindróma teljes idegrendszeri problémakörét, mivel azokhoz több tényező is hozzájárul. Különösen fontos kiemelni, hogy az asztrocitaalapú molekulakibocsátás más idegrendszeri betegségek – például az Alzheimer-kór vagy a törékeny X-szindróma – esetén is új terápiás irányt adhat.
Kutatás, publikáció, finanszírozás
Nem egyértelmű, de lehetséges, hogy ezek az eredmények alapját képezhetik jövőbeli humán terápiás fejlesztéseknek, akár génterápia vagy fehérjeinfúzió formájában. A kutatók nem állnak pénzügyi érdekellentétben, a munka finanszírozását a Chan Zuckerberg Initiative és az amerikai National Institutes of Health biztosította. Az eredményeket a Cell Reports folyóiratban tették közzé, szabadon hozzáférhetően.
