
Az MI, a robotkarok és a labor összjátéka
Az áttörést három újítás katalizálta. Egyrészt a robotkarok ma már megbízhatóan képesek porokból új vegyületeket szintetizálni – vagyis új anyagokat előállítani. Másrészt a gépi tanulás alapú szimulációk hihetetlenül hatékonnyá és pontossá váltak, így összetett fizikai rendszereket is képesek modellezni, ahogyan az az új anyagok fejlesztéséhez is szükséges. Végül, az MI-modellek – köztük az OpenAI csapatán belül Fedus vezette fejlesztések révén – már komplex következtetések levonására is képesek.
Érdemes kiemelni, hogy Cubuk korábban egy robotautomatizált laboratórium kifejlesztésében vett részt, amely 41 új vegyületet állított elő nyelvi modellek által javasolt receptek alapján. Noha a tudományos világ hagyományosan a sikereket értékeli, a két alapító úgy vélte, hogy még a sikertelen kísérletek is óriási értéket hordoznak, hiszen minden adat nélkülözhetetlen az MI fejlődéséhez.
A befektetők csúcsragadozói versenyfutása
A két alapító rövid beszélgetése után Fedus közölte az OpenAI vezetésével, hogy kilép, és belevág új vállalkozásába. Bár sokan azt feltételezték, hogy az OpenAI is beszáll majd befektetőként, végül nem így történt – de erre nem is volt szükség, hiszen a kockázati tőkések valósággal ostromolták az induló Periodic Labsot. A befektetést az Andreessen Horowitz vezette, az első csekket a Felicis írta alá, de olyan óriások is beszálltak, mint a DST, az Nvidia befektetési ága, az NVentures, valamint az Accel, továbbá angyalbefektetők: Jeff Bezos, Elad Gil, Eric Schmidt és Jeff Dean. Az érdeklődés annyira elvadult, hogy egyikük még szerelmeslevelet is írt a csapatnak – ám ezzel sem került be a befektetők közé.
A Felicisnél dolgozó Peter Deng volt az első, aki valóban leült Fedusszal: egy San Franciscó-i kávézóban indult a beszélgetés, amelyet végül egy legendásan meredek domboldalon sétálva folytattak. Deng itt döntött úgy, hogy azonnal csekket ír – ekkor már csak egy bankszámla és egy cégnév hiányzott.
A tudományos forradalom új színtere
A Periodic Labs 90 milliárd forintos tőkéből létrehozott laboratóriumában világszínvonalú MI- és anyagtudománnyal foglalkozó szakemberek dolgoznak együtt: a nevek között van Alexandre Passos (az o1 és o3 fejlesztője), Eric Toberer (aki már áttörést ért el a szupravezetők területén), és Matt Horton, a Microsoft két mesterséges intelligencia-alapú anyagtudományi eszközének egyik megalkotója. A csapat minden tagja hetente előadást tart a többieknek, így biztosítva, hogy mindenki átlássa a komplex technológia minden részét.
A fő célkitűzés: új típusú szupravezető anyagok megtalálása. Amennyiben sikerül, ez forradalmasíthatja a nagy teljesítményű, energiatakarékos technológiákat. Noha az MI és a robotok még fejlesztés alatt állnak, és a labor automatizálására is várni kell, már most kísérleteznek szimulációkkal, valós adatokkal és anyagmintákkal. Érdemes kiemelni, hogy az MI csak az eddig ismert adatokat képes újrahasznosítani – valódi újdonságok, például egy új szupravezető felfedezése csak kísérletezéssel, merész hipotézisek tesztelésével születhet.
Az MI-vezérelte tudományos áttörés határai
Következésképpen a Periodic Labs nem kevesebbre vállalkozott, mint megreformálni a tudományos kutatást az MI segítségével. Noha a siker nem garantált, minden kudarcos adat és minden új próbálkozás közelebb hozhatja őket a következő nagy tudományos felfedezéshez. Az MI most először nemcsak elemzi, hanem ténylegesen irányítja is a laboratóriumi munkát – a tudomány következő frontvonalán.