A partok visszavonulnak: veszélyben a fél világ

A klímaváltozás és a part menti területek túlfejlesztése miatt az óceánok partvidékei világszerte zsugorodnak. A tengerszint emelkedése, valamint az emberi tevékenységek, mint az építkezések és a tömeges turizmus, egyszerre gyorsítják fel a folyamatot, komolyan veszélyeztetve ezzel a tengeri élővilágot, a part menti gazdaságokat, sőt a tengerparti városok stabilitását is. Nem zárható ki, hogy az évszázad végére a világ tengerpartjainak közel fele eltűnik.

Az ökoszisztéma törékeny egyensúlya

A tengerparti ökoszisztémák három fő régióból állnak: a dűnékből (amelyek a legmagasabb vízállás fölött húzódnak), magából a partról (amely apálykor szabaddá válik, dagálykor víz alá kerül) és a sekély víz alatti előtérből. Ezek a zónák folyamatos kölcsönhatásban vannak: a szél a homokot a száraz területről a vízbe sodorja, onnan pedig a hullámok visszaszállítják a partra. Vihar esetén a dűne pufferként védi a partot. Ennek ellenére, ha az építkezések miatt eltűnik a dűne, a védelmi szerepe megszűnik, és a partszakaszok különösen sebezhetővé válnak.

Az emberi tevékenység hatása

A brazil és uruguayi kutatók friss vizsgálatai szerint már az is elegendő az ökoszisztéma sérüléséhez, ha a három fő zóna bármelyikében beavatkozunk. Megfigyelték, hogy a strandolók számának növekedése, az épületek közvetlenül a homokra való felhúzása és a gépesített takarítás jelentősen csökkentik a fajgazdagságot és a biomasszát, főként a sekély víz alatti zónákban. Ennek következtében az ökoszisztémában elsősorban az opportunista fajok – például férgek – maradnak fenn, amelyek az emberi jelenlét okozta, szerves anyagban gazdag környezetet kedvelik.

Globális erózió: egyre rosszabb helyzetben a strandok

Egy globális kutatás 315 tengerpart vizsgálata során kimutatta, hogy a strandok egyötöde erős vagy súlyos mértékű eróziótól szenved. A negatív hatások fő forrásai között szerepel a tengerszint emelkedése, a szélirány változása és a hullámzás megváltozása. Kiemelkedően sérülékenyek azok a partok, ahol meredek a homokos föveny, mert ott a hullámok energiája gyorsan eloszlik, de nem kímélik a köztes, laposabb partszakaszokat sem.

Összefogás nélkül nincs megoldás

A problémák regionális és nemzetközi összefogást követelnek, hiszen a tengerparti ökoszisztémák nem ismernek határokat. Uruguay, Brazília és Argentína például közösen felelősek ugyanazon partvidék védelméért, ezért elengedhetetlen, hogy a tudományos együttműködés ne maradjon el. Az ilyen problémákra csakis hosszú távú, határokon átnyúló stratégiákkal lehet valódi választ adni.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján

Share on Social Media